Fundar 1158 Resultados para: Király
Valahányszor a király olyan ügyet terjesztett eléjük, amely bölcsességet és okosságot kívánt, azt tapasztalta, hogy tízszer különbek egész országa minden tudósánál és varázslójánál. (Dániel könyve 1, 20)
Dániel ott is maradt Cirusz király elsõ esztendejéig. (Dániel könyve 1, 21)
Erre a király meghagyta, hogy hívják elõ a tudósokat és a varázslókat, a bûvészeket és a káldeusokat, hogy fejtsék meg a király álmát. Amikor megérkeztek és a király elé álltak, (Dániel könyve 2, 2)
azt mondta nekik a király: "Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem, míg meg nem tudom a jelentését." (Dániel könyve 2, 3)
A káldeusok így feleltek a királynak (arám nyelven): "Király, örökké élj! Mondd el szolgáidnak az álmot, akkor megmondjuk a jelentését." (Dániel könyve 2, 4)
De a király azt felelte a káldeusoknak: "Eltökélt szándékom, hogy ha nem mondjátok meg nekem az álmot és jelentését, darabokra vágatlak benneteket, házatokat pedig szemétdombbá változtatom. (Dániel könyve 2, 5)
Ám õk megint csak így feleltek: "A király mondja el elõbb az álmot szolgáinak, akkor majd megmondjuk a jelentését." (Dániel könyve 2, 7)
A király ezt a feleletet adta: "Biztosan tudom, hogy csak idõt akartok nyerni, mert látjátok, hogy mi az eltökélt szándékom. (Dániel könyve 2, 8)
A káldeusok megint csak azt felelték: "Nincs ember a földön, aki a király kívánságát teljesíteni tudná. Azért egy király, helytartó vagy kormányzó se kérdez ilyen dolgot semmiféle jóstól, varázslótól vagy káldeustól. (Dániel könyve 2, 10)
Az a dolog, amit a király kíván, igen nehéz. Nincs senki, aki megmondaná a királynak az isteneken kívül, de azok nem laknak a földiek között." (Dániel könyve 2, 11)
Emiatt a király úgy megharagudott s olyan dühös lett, hogy megparancsolta: vesszen Bábelben minden bölcs. (Dániel könyve 2, 12)
Megkérdezte Arjóktól, a király megbízottjától: miért bocsátott ki a király ilyen kegyetlen rendeletet? Arjók elmondta a dolgot Dánielnek. (Dániel könyve 2, 15)
