Fundar 3575 Resultados para: Hal
Magad pedig gyûjts egy ugyanolyan erõs sereget, mint amilyen elveszett sereged volt, meg ugyanolyan lovakat és ugyanolyan harci szekereket is, mint amilyenek a régiek voltak. Aztán majd sík területen szállunk velük harcba és legyõzzük õket." Hallgatott a tanácsukra, s úgy is tett. (Királyok I. könyve 20, 25)
Szolgái ezért így szóltak hozzá: "Nézd, úgy hallottuk, hogy Izrael házának királyai könyörületes királyok. Ezért kössünk zsákot a derekunkra, és kötelet a fejünkre, aztán menjünk el Izrael királyához. Talán meghagyja életedet." (Királyok I. könyve 20, 31)
Erre azt mondta neki: "Mivel nem hallgattál az Úr szavára, lám, széttép az oroszlán, mihelyt elmégy innét." És mihelyt elment, megtámadta egy oroszlán és megölte. (Királyok I. könyve 20, 36)
Amikor arra ment a király, megszólította a királyt és azt mondta: "Szolgád kivonult harcolni. Egyszer csak odalépett hozzám egy férfi és odahozott nekem egy embert, mondván: Õrizd ezt az embert! Ha meghal, életeddel felelsz életéért, vagy fizetsz egy ezüst talentumot. (Királyok I. könyve 20, 39)
Majd jelentették Izebelnek: "Nabotot megköveztük, halott." (Királyok I. könyve 21, 14)
Mihelyt Izebel meghallotta, hogy Nabotot agyonkövezték, azt mondta Izebel Achábnak: "Nos, vedd birtokba Nabot szõlejét, amelyet nem akart neked pénzért átengedni. Mert Nabot nem él többé, halott." (Királyok I. könyve 21, 15)
Amikor Acháb meghallotta, hogy Nabot halott, fogta magát Acháb, elment a jiszreelita Nabot szõlejébe és birtokba vette. (Királyok I. könyve 21, 16)
Az Úr hallatta szavát és azt mondta a tisbei Illésnek: (Királyok I. könyve 21, 17)
Aki Acháb (házából) a városban hal meg, felfalják a kutyák, s aki a határban hal meg, az ég madarainak lesz a martaléka." (Királyok I. könyve 21, 24)
Amikor Acháb meghallotta ezeket a szavakat, megszaggatta ruháját, vezeklõruhát öltött mezítelen testére és böjtölt. Aludni is vezeklõruhában tért és kedvetlenül járt-kelt. (Királyok I. könyve 21, 27)
De az folytatta: "Halld hát az Úr szavát: Láttam az Urat, a trónján ült, az egész mennyei sereg ott állt a jobbján és a balján. (Királyok I. könyve 22, 19)
A harc azonban egyre hevesebbé vált azon a napon, a király kénytelen volt a szekéren állva maradni, szemben az arámokkal. Estére meghalt. Sebébõl a vér a kocsi aljára folyt. (Királyok I. könyve 22, 35)
