Fundar 3575 Resultados para: Hal
Atyám egész háza nem várhatott egyebet a halálnál uramtól és királyomtól. Te mégis azok közé soroltad szolgádat, akik asztalodnál ehetnek. Mi egyébhez van még jogom, mint hogy újra a királyhoz folyamodjam." (Sámuel II. könyve 19, 29)
Most nyolcvanesztendõs vagyok. Meg tudom még különböztetni: mi a jó és mi a rossz? Ízlik még szolgádnak, amit eszik vagy iszik? Aztán tudom én még hallgatni az énekeseket és énekesnõket? Miért legyen szolgád uramnak és királyomnak a terhére? (Sámuel II. könyve 19, 36)
Engedd meg szolgádnak, hadd térjen vissza, hogy városomban, atyám és anyám sírja közelében halhassak meg. Hanem szolgád, Kimhan szívesen elmenne urammal és királyommal, neki megteheted, amit jónak látsz." (Sámuel II. könyve 19, 38)
Amikor Dávid Jeruzsálemben a királyi palotába ért, Dávid fogta tíz ágyasát, akiket a palota õrizetére ott hagyott, és egy külön házba vitette õket. Gondoskodott róluk, de többé nem közeledett hozzájuk. Így éltek haláluk napjáig bezárva, egész életükön át özvegyen. (Sámuel II. könyve 20, 3)
Amaza azonban nem vetett ügyet Joáb kezében a kardra. Így ez beledöfte, úgyhogy a belsõ része kifordult a földre. Meghalt, a második szúrásra már nem volt szükség. Ezután Joáb és testvére, Abisáj folytatták Bichri fiának, Sebának az üldözését. (Sámuel II. könyve 20, 10)
De egy okos asszony, aki az elõfalon tartózkodott, lekiáltott a városból: "Hallgassatok ide! Hallgassatok ide! Mondjátok meg Joábnak: Gyere ide, beszédem volna veled!" (Sámuel II. könyve 20, 16)
Oda is ment hozzá és az asszony megkérdezte: "Joáb vagy?" "Igen" - felelte. Erre azt mondta neki: "Hallgassd meg szolgálód szavait!" "Hallgatom" - válaszolta. (Sámuel II. könyve 20, 17)
fogta és kiszolgáltatta a gibeonitáknak, akik aztán karóba húzták õket az Úr elõtt a hegyen. Így haltak meg mind a heten. Az aratás elsõ napjaiban, az árpa aratásának megkezdésekor ölték meg õket. (Sámuel II. könyve 21, 9)
Elözönlöttek a halál hullámai, rám törtek Béliál vizei. (Sámuel II. könyve 22, 5)
Körülöttem az alvilág kötelékei, elõttem a halál bilincsei. (Sámuel II. könyve 22, 6)
Szorongatottságomban az Úrhoz könyörögtem, Istenemhez kiáltottam segítségért. Meghallotta templomában hangomat, kiáltásom fülébe hatolt. (Sámuel II. könyve 22, 7)
Az Úr megdörgette az egeket, hallatta szavát a Mindenható. (Sámuel II. könyve 22, 14)
