Fundar 5961 Resultados para: Fel
Hozzád kiáltok, de nem adsz feleletet, itt állok, ám te ügyet sem vetsz rám. (Jób könyve 30, 20)
Sötétségben járok, nincs vigasztalásom, feljajdulok, ha a gyûlésben felállok. (Jób könyve 30, 28)
akkor feleségem hadd õrüljön másnak, s hajoljanak fölé idegen emberek! (Jób könyve 31, 10)
mit tehetnék, hogyha fölkelne az Isten, ha vizsgálatra fogna, vajon mit felelnék? (Jób könyve 31, 14)
Bár volna itt valaki, s hallgatna meg Isten! Utolsó szavam ez: "Felelj nekem, Mindenható!" Itt az irattekercs, mit ellenfelem írt. (Jób könyve 31, 35)
A három férfi felhagyott vele, hogy Jóbnak felelgessen, mert igaz volt a saját szemében. (Jób könyve 32, 1)
Ekkor fölgerjedt a Rám nemzetségbõl való Barákel fiának, a buzi Elihunak a haragja. Jób ellen támadt fel haragja, mert az Isten elõtt igaznak gondolta magát. (Jób könyve 32, 2)
Három barátjára is mérges volt, mert nem találták el a feleletet, és így eltûrték, hogy Istent meghazudtolja. (Jób könyve 32, 3)
Nem mindig okosak, kiknek éve számos, s nem mindig helyes a vének felfogása. (Jób könyve 32, 9)
Nézzétek, én vártam, míg ti beszéltetek, és odafigyeltem bölcs szavaitokra. Míg a megfelelõ szóra rátaláltok, (Jób könyve 32, 11)
jól odafigyelve követtem szavatok. De lám, egyiktek sem cáfolta meg Jóbot, közületek szavára egy sem felelt meg. (Jób könyve 32, 12)
Ne gondoljátok: "Mi találtuk fel a bölcsességet, egyenest az Isten, nem ember tanított." (Jób könyve 32, 13)