Fundar 1747 Resultados para: Erő
Mégis, mivel Absalom erõltette, hát elengedte vele Amnont és a király fiait, mind. Absalom királyi lakomát csapott, (Sámuel II. könyve 13, 27)
Amikor lenyíratta fejérõl a haját - minden esztendõ végén lenyíratta, mert nehéz volt neki, azért hát le kellett nyíratnia -, a haja 200 sékelt nyomott a királyi mérték szerint. (Sámuel II. könyve 14, 26)
Rajtaütök, amikor fáradt, s a keze erõtlen, és rémületbe ejtem. Erre az egész nép, amely vele tart, elmenekül. Akkor a királyra támadok, (Sámuel II. könyve 17, 2)
Amikor Dávid Machanajimba ért, az ammoniták (földjérõl), Rabbából való Nachasnak a fia, Sobi, a Lo-Debar-i Ammielnek a fia, Machir és a Rogelimba való gileádi Barzilláj (Sámuel II. könyve 17, 27)
Absalom még életében szerzett magának egy emlékkövet, és felállította a Királyok völgyében. Azt mondta ugyanis: "Nincs fiam, aki fenntartaná emlékezetemet." Így az emlékkövet nevezte el a nevérõl. Mind a mai napig Absalom kövének hívják. (Sámuel II. könyve 18, 18)
Erre Dávid így szólt Abisájhoz: "Bichri fia, Seba még nagyobb bajt hoz ránk, mint Absalom. Vedd hát magad mellé urad embereit és vedd üldözõbe, nehogy elérje valamelyik megerõsített várost és megmeneküljön elõlünk." (Sámuel II. könyve 20, 6)
amit Izrael hûséges fiai elhatároztak. Te mégis azon vagy, hogy Izrael egyik õsi városát lerombold. Miért pusztítod el az Úr örökrészét?" (Sámuel II. könyve 20, 19)
Erre a király hívatta a gibeonitákat és megkérdezte õket. A gibeoniták nem tartoztak Izrael fiai közé, hanem az ammoniták maradékai voltak. Izrael fiai esküvel megerõsített szövetségre léptek velük, de Saul - Izrael fiai és a júdeaiak iránti buzgalmában - mégis a vesztükre tört. (Sámuel II. könyve 21, 2)
elrejtõzöm benne. Kõsziklám, pajzsom, üdvösséget szerzõ szarvam, váram és menedékem, megmentettél az erõszaktól! (Sámuel II. könyve 22, 3)
Megszabadított hatalmas ellenségeimtõl, túlerõben levõ ellenfeleimtõl. (Sámuel II. könyve 22, 18)
Az Isten erõvel övez és egyenessé teszi utamat. (Sámuel II. könyve 22, 33)
A harchoz felöveztél erõvel, hatalmam alá vetetted támadóimat. (Sámuel II. könyve 22, 40)