Fundar 1540 Resultados para: Eli
Akkor Dávid elindult fölfelé az Olajfák-hegyén. Egyre sírt, mezítláb volt, s a feje befödve. A nép, amely vele tartott, szintén befödte a fejét, és folytonos nagy sírás közepette haladt fölfelé. (Sámuel II. könyve 15, 30)
Erre Dávid és az egész csapat, amely vele tartott, elindultak, és átkeltek a Jordánon. Hajnalra nem volt egyetlen ember sem, aki még nem kelt volna át a Jordánon. (Sámuel II. könyve 17, 22)
Absalom Amazát tette meg Joáb helyett a sereg parancsnokává. Amaza egy Jitra nevû izmaelitának volt a fia, akinek kapcsolata volt Abigaillal, Izaj lányával, Cerujának, Joáb anyjának nõvérével. (Sámuel II. könyve 17, 25)
Amikor Dávid Machanajimba ért, az ammoniták (földjérõl), Rabbából való Nachasnak a fia, Sobi, a Lo-Debar-i Ammielnek a fia, Machir és a Rogelimba való gileádi Barzilláj (Sámuel II. könyve 17, 27)
A király tehát elindult hazafelé, és a Jordánhoz ért. A júdeaiak egészen Gilgalig eléje mentek, hogy segítségére legyenek a királynak az átkelésben. (Sámuel II. könyve 19, 16)
A gileádi Barzilláj lejött Rogelimbõl és elkísérte a királyt, hogy átvezesse a Jordánon. (Sámuel II. könyve 19, 32)
Joáb egyik embere Amaza mellett maradt és kihirdette: "Aki Joábot kedveli, s aki Dáviddal tart, az kövesse Joábot!" (Sámuel II. könyve 20, 11)
Elözönlöttek a halál hullámai, rám törtek Béliál vizei. (Sámuel II. könyve 22, 5)
Ám Belilál népe mindig olyan, mint a tüskebokor a pusztán, kézzel nem fogja meg az ember. (Sámuel II. könyve 23, 6)
Egyszer az aratás megkezdésekor a harmincból hárman elindultak és elmentek Dávidhoz Adullam várába. Egy csapat filiszteus táborozott Refaim völgyében. (Sámuel II. könyve 23, 13)
A Kabceelbõl való Jehojada fia, Benaja bátor, tettrekész ember volt. Mindkét moábita bajnokot legyõzte. Egyszer egy ciszternába is lemászott, és egy téli napon leütött benne egy oroszlánt. (Sámuel II. könyve 23, 20)
valamint Samma Harodból és Elika, szintén Harodból, (Sámuel II. könyve 23, 25)
