Fundar 753 Resultados para: David átkozott
Dávid azonban a jiszreeli Achinoamot is elvette. Így mind a ketten a feleségei lettek. (Sámuel I. könyve 25, 43)
Szif lakói elmentek Gibeába, és így szóltak Saulhoz: "Nem Dávid rejtõzik Hachila dombján, a puszta szélén?" (Sámuel I. könyve 26, 1)
Saul Hachila dombja közelében táborozott, amely a puszta szélén, az út mentén emelkedik. Dávid a pusztában tartózkodott. Amikor neszét vette, hogy Saul a pusztába jött, az õ felkutatására, (Sámuel I. könyve 26, 3)
hírszerzõket küldött Dávid, és megbizonyosodott róla, hogy Saul csakugyan odaérkezett. (Sámuel I. könyve 26, 4)
Erre Dávid elindult, és elment arra a helyre, ahol Saul táborozott. Dávid megnézte a helyet, ahol Saul és seregének a vezére, Ner fia, Abner aludt; Saul a táborban aludt, és a csapat körülötte tanyázott. (Sámuel I. könyve 26, 5)
Akkor Dávid a hetita Achimelechhez, valamint Abisájhoz, Ceruja fiához és Joáb testvéréhez fordult, és így szólt: "Ki jön le velem Saul táborába?" "Én lemegyek" - válaszolta Abisáj. (Sámuel I. könyve 26, 6)
Így Dávid és Abisáj éjszaka megközelítették a csapatot. Sault alva találták a táborban - a lándzsája a fejénél a földbe szúrva. Abner és a csapat körülötte aludt. (Sámuel I. könyve 26, 7)
Dávid azonban így felelt Abisájnak: "Ne öld meg, mert ki maradt büntetlen, aki az Úr fölkentjére emelte kezét?!" (Sámuel I. könyve 26, 9)
Aztán így folytatta Dávid: "Amint igaz, hogy az Úr él: vagy az Úr öli meg, vagy elérkezik halála napja, vagy pedig csatába száll és ott pusztul. (Sámuel I. könyve 26, 10)
Ezzel Dávid fogta Saul feje mellõl a lándzsát meg a vizeskorsót, és elosontak anélkül, hogy valaki látta vagy észrevette, vagy pedig fölébredt volna. Mindnyájan aludtak, mert az Úr mély álmot bocsátott rájuk. (Sámuel I. könyve 26, 12)
Amikor Dávid a szemközti oldalra ért, valamivel távolabb kiállt a hegycsúcsra, úgyhogy egy széles sáv volt köztük. (Sámuel I. könyve 26, 13)
S Dávid odakiáltotta a seregnek és Ner fiának, Abnernek: "Nem felelsz, Abner?" "Ki vagy, aki szólítasz?" - kérdezte Abner. (Sámuel I. könyve 26, 14)
