Fundar 1143 Resultados para: Bűn
Ezért közöld Izrael fiaival: Én vagyok Jahve, megszabadítlak benneteket attól a kényszermunkától, amellyel az egyiptomiak sanyargatnak, és kiszabadítlak abból a szolgaságból, amelyben fogva tartanak; mégpedig úgy, hogy megverem és keményen megbüntetem õket. (Kivonulás könyve 6, 6)
Mivel a fáraó nem fog szavatokra hallgatni, azért kinyújtom kezemet Egyiptom ellen, keményen megbüntetem, és úgy vezetem ki seregemet, népemet, Izrael fiait Egyiptomból. (Kivonulás könyve 7, 4)
A fáraó látta, hogy az esõ, a mennydörgés és a jégesõ megszûnt, erre továbbra is megmaradt bûnében, megkeményítette a szívét és vele együtt szolgái is. (Kivonulás könyve 9, 34)
Bocsássátok meg még egyszer a bûnömet, s könyörögjetek értem az Úrhoz, Istenetekhez, hogy fordítsa el tõlem ezt a pusztító csapást." (Kivonulás könyve 10, 17)
Uradnak, Istenednek a nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki a nevét hiába veszi. (Kivonulás könyve 20, 7)
Mózes így felelt a népnek: "Ne féljetek! Isten azért jött, hogy próbára tegyen és felébressze bennetek az iránta való félelmet, s így elkerüljétek a bûnt." (Kivonulás könyve 20, 20)
Aki a másikat úgy megüti, hogy belehal, azt halállal kell büntetni. (Kivonulás könyve 21, 12)
ha már felkel és bottal jár, a másik, aki megütötte, maradjon büntetés nélkül, de kárpótolnia kell amazt a munkaveszteségért, és gondoskodnia kell teljes gyógyulásáról. (Kivonulás könyve 21, 19)
De ha a szolga még egy vagy két napig életben marad, akkor a gazdát nem kell megbüntetni, mert az õ tulajdona volt. (Kivonulás könyve 21, 21)
Ha egy bika a szarvával felöklel egy férfit vagy egy nõt, és az illetõ meghal, az állatot meg kell kövezni, s a húsát nem szabad megenni. Az állat tulajdonosa azonban büntetlen marad. (Kivonulás könyve 21, 28)
De ha az állat már elõbb is hamis volt, és gazdája a figyelmeztetés ellenére sem vigyázott rá, akkor az állatot, amely egy férfit vagy nõt megölt, meg kell kövezni, a gazdáját halállal kell büntetni. (Kivonulás könyve 21, 29)
Minden olyan bûncselekménynél, amely szarvasmarhára, szamárra, juhra, ruhára vagy bármilyen más elveszett dologra vonatkozik, amelyrõl valaki azt állítja, hogy az övé, a vitát Isten elé kell hozni. Akit Isten bûnösnek nyilvánít, az fizessen kétszeres kártérítést a másiknak. (Kivonulás könyve 22, 8)
