Fundar 3462 Resultados para: Azt
Törekedjetek a szeretetre, de igyekezzetek a lelki adományokat is elnyerni, különösen azt, hogy prófétálhassatok. (Korintusiaknak írt I. levél 14, 1)
Szeretném, ha mindnyájan szólnátok az elragadtatás nyelvén, de még inkább azt, hogy prófétáljatok, hiszen aki prófétál, az nagyobb annál, mint aki az elragadtatás nyelvén szól, hacsak szavait meg nem magyarázza, hogy az Egyház is épüljön rajta. (Korintusiaknak írt I. levél 14, 5)
Ha ugyanis csak lélekben dicsõíted az Istent, hogyan mondhat áldó imádra ament az, akinek a be nem avatottak szerepe jutott? Azt sem tudja, mit beszélsz. (Korintusiaknak írt I. levél 14, 16)
Ha tehát egybegyûl az egész Egyház, s mindenki az elragadtatás nyelvén szól, és be nem avatottak vagy hitetlenek lépnek be, vajon nem azt mondják-e, hogy elment az eszetek? (Korintusiaknak írt I. levél 14, 23)
Elsõsorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt bûneinkért, az Írások szerint, (Korintusiaknak írt I. levél 15, 3)
Mindegy tehát, hogy én vagy õk: ugyanazt hirdetjük, s így lettetek hívõvé. (Korintusiaknak írt I. levél 15, 11)
Ráadásul még Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert Istenrõl azt tanúsítjuk, hogy Krisztust feltámasztotta, holott nem támasztotta fel, ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel. (Korintusiaknak írt I. levél 15, 15)
De nem a szellemi az elsõ, hanem az érzéki, aztán következik a szellemi. (Korintusiaknak írt I. levél 15, 46)
Azt még hozzáfûzöm, testvérek, hogy a test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság a romolhatatlanságot. (Korintusiaknak írt I. levél 15, 50)
Õ megvigasztal minket minden szomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassuk azokat, akik szomorúak, azt a vigasztalást nyújtva nekik, amelyet õ nyújt nekünk. (Korintusiaknak írt II. levél 1, 4)
Isten ugyanis, aki azt mondta: "A sötétségbõl támadjon világosság", a mi szívünket is megvilágosította, hogy Isten dicsõségének ismerete (Jézus) Krisztus arcán felragyogjon nekünk. (Korintusiaknak írt II. levél 4, 6)
Amíg tehát e sátorban lakunk, szorongva sóhajtozunk, mert nem azt akarjuk, hogy levetkõztessenek, hanem hogy felöltöztessenek, s így ami halandó, azt elnyelje az élet. (Korintusiaknak írt II. levél 5, 4)
