Fundar 2330 Resultados para: Amikor
Amikor az Úr azt akarta, hogy Illést a forgószél fölvigye az égbe, az történt, hogy Illés és Elizeus éppen elmentek Gilgalból. (Királyok II. könyve 2, 1)
Amikor átértek, Illés azt mondta Elizeusnak: "Kérj valamit, mit tegyek még meg neked, mielõtt elválok tõled!" Elizeus így felelt: "Hát akkor szálljon kétannyi rész rám a lelkedbõl!" (Királyok II. könyve 2, 9)
Amikor Elizeus ezt látta, fölkiáltott: "Atyám, atyám, Izrael szekere és fogata!" S többé nem látta. Akkor fogta ruháját és kettérepesztette. (Királyok II. könyve 2, 12)
Amikor a prófétatanítványok odaátról látták, felkiáltottak: "Illés lelke leszállt Elizeusra!" S eléje mentek, a földre borultak elõtte, (Királyok II. könyve 2, 15)
Amikor visszatértek hozzá - épp Jerikóban volt -, azt mondta nekik: "Nem megmondtam, hogy ne menjetek utána?" (Királyok II. könyve 2, 18)
Izrael királya tehát kivonult Júda királyával és Edom királyával. Amikor azonban hétnapi járással egy kerülõutat tettek, nem volt víz a seregnek, s a nyomába haladó jószágnak sem. (Királyok II. könyve 3, 9)
S valóban, másnap abban az idõben, amikor az ételáldozatot szokás bemutatni, lám, víz közelgett Edom felõl, és az egész vidéket elárasztotta a víz. (Királyok II. könyve 3, 20)
Amikor egész Moáb megtudta, hogy a királyok kivonultak, hogy harcba szálljanak velük, mind kiparancsolták, akik csak fegyverforgatásra alkalmasak voltak, s megszállták a határokat. (Királyok II. könyve 3, 21)
Kora reggel azonban, amikor a nap felragyogott a víz fölött, odaát a vizet olyan pirosnak látták a moábiták, mint a vér. (Királyok II. könyve 3, 22)
Amikor Moáb királya látta, hogy nem tud nekik ellenállni, magához vett hétszáz karddal fölfegyverzett embert, hogy Arám királyához utat vágjon magának. (Királyok II. könyve 3, 26)
Amikor az edények megteltek, azt mondta az egyik fiának: "Nyújts ide még egy korsót!" De az azt felelte: "Nincs több edény." Ezzel az olaj megszûnt folyni. (Királyok II. könyve 4, 6)
Amikor a fiú már nagy volt, történt, hogy egy nap kiment apjához az aratók közé. (Királyok II. könyve 4, 18)