Fundar 1552 Resultados para: Akkor
Erre Dávid azt mondta Ittainak: "Jól van hát, akkor gyere!" A Gátból való Ittai tovább ment embereivel és az összes málhával együtt, amely vele volt. (Sámuel II. könyve 15, 22)
Akkor a király azt mondta Cádoknak: "Vidd vissza az Isten ládáját a városba! Ha tetszésre találok az Úr szemében, visszavezérel és viszontláthatom hajlékát. (Sámuel II. könyve 15, 25)
Ha azonban azt mondja: Nem vagy tetszésemre, hát akkor jó, itt vagyok, tegyen velem, amint jónak látja." (Sámuel II. könyve 15, 26)
Akkor Dávid elindult fölfelé az Olajfák-hegyén. Egyre sírt, mezítláb volt, s a feje befödve. A nép, amely vele tartott, szintén befödte a fejét, és folytonos nagy sírás közepette haladt fölfelé. (Sámuel II. könyve 15, 30)
Ha azonban visszatérsz a városba és azt mondod Absalomnak: A szolgád vagyok, uram és királyom; hosszú ideig szolgáltam atyádat, s mostantól téged szolgállak, akkor kijátszhatod érdekemben Achitofel tanácsait. (Sámuel II. könyve 15, 34)
Így Dávid bizalmasa, Husai visszatért a városba, éppen akkor, amikor Absalom bevonult Jeruzsálembe. (Sámuel II. könyve 15, 37)
De a király így válaszolt: "Mit akartok tõlem, Ceruja fia? Hagyjátok, hadd átkozódjék. Ha az Úr meghagyta neki: Átkozd meg Dávidot, akkor ki kérheti számon: miért teszel ilyet?" (Sámuel II. könyve 16, 10)
Rajtaütök, amikor fáradt, s a keze erõtlen, és rémületbe ejtem. Erre az egész nép, amely vele tart, elmenekül. Akkor a királyra támadok, (Sámuel II. könyve 17, 2)
Amikor Husai elment Absalomhoz, Absalom így szólt hozzá: "Ezt és ezt a tanácsot adta Achitofel. Kövessük-e a tanácsát? Ha nem, hát akkor mondd meg!" (Sámuel II. könyve 17, 6)
Akkor támadjuk meg, ahol épp van, s úgy elárasztjuk, mint a harmat a földkerekséget. Nem marad belõle és emberei közül, akik vele tartanak, egyetlen egy sem élve. (Sámuel II. könyve 17, 12)
Ha netalán behúzódik valamelyik városba, akkor egész Izrael kötelet vet erre a városra és levonszoljuk a patakba, míg végül egyetlen kõdarab sem marad ott belõle." (Sámuel II. könyve 17, 13)
Joáb így felelt az embernek, aki a hírt vitte neki: "Hogyan, hát ha láttad, akkor miért nem ölted meg ott helyben és fektetted a földre? Aztán az én dolgom lett volna, hogy adjak neked tíz ezüstöt meg egy övet." (Sámuel II. könyve 18, 11)
