Fundar 2379 Resultados para: ősz
Aztán Izrael fiai visszatértek a filiszteusok üldözésébõl és kifosztották táborukat. (Sámuel I. könyve 17, 53)
Másnap történt, hogy amikor betért a házába pihenni, Istennek egy gonosz lelke rátört Saulra. Dávid pengette a hárfát, mint máskor, Saulnak azonban lándzsa volt a kezében. (Sámuel I. könyve 18, 10)
Jelentették Dávidnak: "A filiszteusok ostrom alá fogták Keilát és fosztogatják a szérûket." (Sámuel I. könyve 23, 1)
Dávid tehát Keilába vonult embereivel és harcba bocsátkozott a filiszteusokkal. Zsákmányul ejtette jószágukat, és súlyos vereséget mért rájuk. Így Dávid fölszabadította Keila lakóit. (Sámuel I. könyve 23, 5)
Amikor Dávid megtudta, hogy Saul gonoszságot forral ellene, azt mondta Ebjatár papnak: "Hozd ide az efodot!" (Sámuel I. könyve 23, 9)
S most, atyám, nézz ide, igen nézz ide, a kezemben van köntösöd bojtja. Abból, hogy levágtam köntösödrõl a bojtot s nem öltelek meg, világosan láthatod, hogy sem gonoszságot, sem árulást nem forgatok a fejemben. Nem vétettem ellened semmit, s mégis az életemre törsz. (Sámuel I. könyve 24, 12)
[Ahogy az õsi mondás mondja: A gonosztól gonoszság származik, de kezem ne nyúljon hozzád.] (Sámuel I. könyve 24, 14)
Vedd hát fontolóra a dolgot és gondold meg, mit teszel, mert máris elhatározták urunknak és egész házának vesztét, de hát õ sokkal gonoszabb, mintsem beszélni lehessen vele." (Sámuel I. könyve 25, 17)
Ne törõdjék uram azzal a gonosz emberrel, Naballal, mert méltán viseli nevét. Úgy hívják, hogy "Durva", és csakugyan csupa durvaság. Én, a te szolgálód nem láttam embereidet, akiket küldtél. (Sámuel I. könyve 25, 25)
S amint igaz, hogy az Úr él, s te magad élsz, az Úr megoltalmazott attól, uram, hogy vérnek vétkét vedd magadra, és saját kezeddel szolgáltass magadnak igazságot. Ellenségeid váljanak Nabalhoz hasonlóvá, s mind, akik gonoszságot forralnak ellened, uram. (Sámuel I. könyve 25, 26)
Bocsásd meg szolgálódnak a vétkét! Az Úr hosszú életû házat alapít uramnak, hiszen uram, az Úr harcait harcolja, és semmi gonoszság nem tapad hozzád egész életedben. (Sámuel I. könyve 25, 28)
Amikor Dávid megtudta, hogy Nabal meghalt, így szólt: "Áldom az Urat, aki bosszút állt Nabalon, amiért lekicsinyelt. Szolgáját megóvta az igazságtalanságtól, de Nabal gonoszságát hagyta, hadd szálljon vissza a fejére." Ezután Dávid elküldött és megkérte Abigailt, hogy legyen a felesége. (Sámuel I. könyve 25, 39)
