Fundar 14985 Resultados para: őr
Amikor Macedóniába érkeztünk, nem volt nyugalma testünknek, mert mindenfelõl zaklatásban volt részünk, kívül harcok, belül félelem. (Korintusiaknak írt II. levél 7, 5)
De Isten a csüggedõk bátorítója, minket is megvigasztalt Titusz megérkezésével. (Korintusiaknak írt II. levél 7, 6)
Nem csupán megérkezésével, hanem a vigasztalással is, amelyben neki nálatok része volt. Elbeszélte, mennyire vágyódtok utánam, hogy aggódtok s buzgólkodtok értem, mindez fokozta örömömet. (Korintusiaknak írt II. levél 7, 7)
Ha levelemmel szomorúságot okoztam is nektek, nem sajnálom. Sajnálkoztam ugyan, amikor láttam, hogy az a levél, ha csak rövid idõre is, szomorúvá tett titeket, (Korintusiaknak írt II. levél 7, 8)
most mégis örülök. Nem annak, hogy szomorúak lettetek, hanem, hogy a szomorúság megtérésetekre vezetett. Istennek tetszõ módon voltatok szomorúak, így miattunk semmiben sem szenvedtetek kárt. (Korintusiaknak írt II. levél 7, 9)
Az Istennek tetszõ szomorúság ugyanis üdvös töredelmet eredményez, s ezt senki sem bánja meg; a világ szomorúsága ellenben a halálba visz. (Korintusiaknak írt II. levél 7, 10)
Lám, ebbõl a ti Istennek tetszõ szomorúságotokból mekkora buzgóság fakadt, sõt mentegetõzés, méltatlankodás, félelem, vágyakozás, buzgólkodás és a vétkezõ megbüntetése. Mindezzel igazoltátok, hogy az ügyben ártatlanok vagytok. (Korintusiaknak írt II. levél 7, 11)
Ezért vigasztalódtunk meg. S vigaszul még Titusz öröme is megörvendeztetett bennünket, hogy lelkét mindnyájan földerítettétek. (Korintusiaknak írt II. levél 7, 13)
Örülök tehát, hogy minden tekintetben bízhatok bennetek. (Korintusiaknak írt II. levél 7, 16)
A nehézségek és a súlyos megpróbáltatások ellenére túláradó örömükbõl és nyomasztó szegénységükbõl bõséges adakozás fakadt. (Korintusiaknak írt II. levél 8, 2)
Minden reményünket felülmúlva, szinte magukat adták oda, elsõsorban az Úrnak, azután Isten akaratából nekünk. (Korintusiaknak írt II. levél 8, 5)
Most hát gyakorlatban is hajtsátok végre, hogy a készséges akarat tehetségetekhez mérten tetté váljon. (Korintusiaknak írt II. levél 8, 11)