Fundar 21490 Resultados para: ér
Isten megáldotta õket, Isten szólt hozzájuk: "Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog." (Teremtés könyve 1, 28)
Azután ezt mondta Isten: "Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtõ gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. (Teremtés könyve 1, 29)
Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtõ munkája után. (Teremtés könyve 2, 3)
Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt. Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, (Teremtés könyve 2, 4)
még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nõtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esõt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet mûvelje. (Teremtés könyve 2, 5)
Egyszer pára szállt fel a földrõl és megáztatta a föld egész felszínét. (Teremtés könyve 2, 6)
Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élõlénnyé. (Teremtés könyve 2, 7)
Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten, és oda helyezte az embert, akit teremtett. (Teremtés könyve 2, 8)
És az Úristen a földbõl mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. (Teremtés könyve 2, 9)
Egy Édenben eredõ folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. (Teremtés könyve 2, 10)
Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy mûvelje és õrizze. (Teremtés könyve 2, 15)
Az Úristen parancsot adott az embernek: "A kert minden fájáról ehetsz. (Teremtés könyve 2, 16)
