Fundar 1833 Resultados para: Õket
Ezekben a napokban láttam Júdában olyan embereket, akik szombaton odamentek a sajtóhoz, mások gabonakévéket hordtak, szamaraikra rakták õket, borral, szõlõvel, fügével és más rakománnyal egyetemben, és szombaton Jeruzsálembe szállították. Figyelmeztettem õket, hogy ne árusítsanak élelmiszert. (Nehemiás könyve 13, 15)
Amint aztán Jeruzsálem kapuinál szombat elõtt este beállt a szürkület, megparancsoltam, hogy a kapukat zárják be, és elrendeltem, hogy csak szombat elmúltával nyissák ki õket. Embereim közül néhányat a kapukhoz állítottam, hogy semmiféle terhet ne hozzanak be szombaton. (Nehemiás könyve 13, 19)
Emiatt megdorgáltam õket, és így szóltam hozzájuk: "Miért töltitek az éjszakát a fal mellett? Ha még egyszer megteszitek, kezet vetek rátok." Attól kezdve többet nem jöttek szombaton. (Nehemiás könyve 13, 21)
Megdorgáltam és megátkoztam õket, némelyeket meg is vertem közülük, megtéptem hajukat, s megeskettem õket az Istenre: "Lányaitokat ne adjátok fiaiknak, és ne vegyetek feleséget lányaik közül sem fiaitoknak, sem magatoknak. (Nehemiás könyve 13, 25)
Így megtisztítottam õket minden idegentõl. Visszaállítottam a szolgálati rendet a papok és leviták számára, mindenkinek a beosztása szerint. (Nehemiás könyve 13, 30)
A harmadikat az árváknak, özvegyeknek és idegeneknek adtam, akik Izrael fiai között élnek. Minden harmadik esztendõben megajándékoztam õket vele, s megettük Mózes törvényének elõírásaihoz híven, ahogyan apai nagyanyám, Debora tanított bennünket. Apám ugyanis meghalt, és árván maradtam. (Tóbiás könyve 1, 8)
Azokat is eltemettem, akiket Szancherib ölt meg. [Amikor Júdeából menekülésszerûen visszatért azután, hogy az ég Királya megbüntette a káromlót, Szancherib sokat megöletett Izrael fiai közül haragjában.] Titokban fogtam a holttesteket, és eltemettem õket. Amikor aztán a király kereste õket, nem találta. (Tóbiás könyve 1, 18)
Akkor egy ninivei ember elment, és tudtára adta a királynak, hogy én vagyok az, aki titokban eltemetem õket. Mihelyt neszét vettem, hogy a királynak tudomása van tetteimrõl és meg akar öletni, félelmemben elmenekültem. (Tóbiás könyve 1, 19)
Ítéleteid igazságosak, vétkeim és atyáim bûnei miatt végrehajthattad õket rajtam. Hiszen nem vettük figyelembe parancsaidat, és nem jártunk igaz úton színed elõtt. (Tóbiás könyve 3, 5)
Szeresd hát, fiam, a testvéreidet, és ne vesd meg õket, néped fiait és leányait, hanem közülük végy feleséget. Mert hiszen a gõg romlást okoz és sok nyugtalanságot. A tétlenség pedig szegénységgel és ínséggel jár. A tétlenség szüli az éhséget. (Tóbiás könyve 4, 13)
Tóbiás kiment, és szólt neki: "Barátom, apám szeretne megismerni." Az angyal belépett a házba. Elõször Tobit üdvözölte, aztán az kívánt neki minden jót. Tobit így szólt: "Mi örömöm lehet még nekem? Megvakultam, nem látom a ragyogó eget, olyan sötétség borul rám, mint a halottakra, akik már nem látnak világosságot. Élõhalott vagyok: hallom az emberek hangját, de látni nem látom õket." Az angyal azt mondta neki: "Bízzál, Isten nem késlekedik, meggyógyít. Bízzál!" Tobit így szólt hozzá: "Az én Tóbiás fiam Médiába készül. Elmennél-e vele mint vezetõje? Megfizetek érte, testvér." Így felelt neki: "Elkísérem, ismerek minden utat, mert sokszor jártam Médiában. Bejártam a völgyeket és a hegyeket, ismerek minden ösvényt." (Tóbiás könyve 5, 10)
Tóbiás erre így felelt Ráfaelnek: "Azarja testvér, azt beszélik, hogy már hétszer is férjhez adták, de a férje mindig meghalt a nászszobában. Akkor este halt meg mindegyik, amikor belépett a szobába, és úgy hallom az emberektõl, hogy démon ölte meg õket. (Tóbiás könyve 6, 14)