Fundar 4038 Resultados para: Így
és megjutalmazlak még azon felül is, amiben megegyeztünk." Az angyal így felelt: "Vele megyek. Ne félj semmit. Oda is, vissza is szerencsés lesz az utunk, mert az út biztonságos." (Tóbiás könyve 5, 16)
Tobit így szólt hozzá: "Légy áldott, testvér!" Aztán a fiához fordult: "Készülj fel az útra, fiam! Kelj útra testvéreddel. Az Isten, aki az égben lakik, oltalmazzon benneteket idelent és vezéreljen vissza szerencsésen, jó egészségben. Az õ angyala kísérjen és védjen benneteket, fiam!" Tóbiás kiment, hogy elõkészüljön az útra. Megölelte apját és anyját. Tobit azt mondta neki: "Szerencsés utat!" (Tóbiás könyve 5, 17)
De az anyja sírt, és így szólt Tobithoz: "Miért küldted el a fiamat? Hát nem õ volt a bot kezünkben, amikor jött és ment elõttünk? (Tóbiás könyve 5, 18)
Tobit azt felelte: "Ne aggódj! Fiunk szerencsésen odaér, aztán szerencsésen vissza is tér. Ha hazatér, majd magad is látod, hogy nagyon jól van így. (Tóbiás könyve 5, 21)
Ne aggodalmaskodj és ne emészd magad, nõvérem, miattuk! Hiszen jó angyal utazik vele, így hát szerencsés lesz az útja és egészségben haza is tér majd." (Tóbiás könyve 5, 22)
Ekkor így szólt hozzá az angyal: "Vágd fel a halat! Vedd ki a szívét, a máját és az epéjét, és vigyázz rájuk jól, a belét pedig dobd el, mert a szív, a máj és az epe jó orvosságnak." (Tóbiás könyve 6, 5)
Így felelt neki: "Ha elégetik a hal szívét és máját, s a démon vagy gonosz szellem gyötörte férfi vagy nõ elõtt füstölnek vele, mindenféle rossz nyavalya örökre elmúlik, még nyoma sem marad. (Tóbiás könyve 6, 8)
Sárán kívül se fia, se lánya. Te vagy a legközelebbi rokona, így hát elsõsorban téged illet (a lány), s apja vagyonára is igényt tarthatsz. A lány nyíltszívû, bátor és bájos teremtés, és az apja nagyon szereti. (Tóbiás könyve 6, 12)
Jogodban van elvenni. Hallgass rám, testvér! Beszélek majd a lányról apjával, hogy ma estétõl fogva mint menyasszonyodat õrizze neked. Ha aztán Rágesból visszatérünk, megtartjuk a lakodalmat. Biztosan tudom, hogy Ráguelnek nincs joga megtagadni tõled a lányát, sem másnak adni. Mózes törvénye értelmében halált érdemelne, ha így tenne, hiszen tudja, hogy a rokoni kapcsolat mindenki más elõtt téged jogosít fel arra, hogy a lányát feleségül vedd. Hallgass hát rám, testvér! Ma este beszélgetünk a lányról, és megkérjük a kezét. Aztán, ha visszatérünk Rágesból, hazavisszük magunkkal." (Tóbiás könyve 6, 13)
Tóbiás erre így felelt Ráfaelnek: "Azarja testvér, azt beszélik, hogy már hétszer is férjhez adták, de a férje mindig meghalt a nászszobában. Akkor este halt meg mindegyik, amikor belépett a szobába, és úgy hallom az emberektõl, hogy démon ölte meg õket. (Tóbiás könyve 6, 14)
Ezért félek egy kicsit. Õt magát nem öli meg, mert szereti, de ha valaki közeledni próbál hozzá, azt megöli. Egyetlen fia vagyok atyámnak és nem szeretnék meghalni. Nem akarom, hogy az értem való bánkódás a sírba vigye apámat és anyámat. Nincs más fiuk, aki eltemetné õket." (Tóbiás könyve 6, 15)
De az angyal így felelt: "Nem emlékszel, mire intett apád? Meghagyta, hogy apád nemzetségébõl végy feleséget. Hallgass hát rám, testvér, s vedd feleségül! A démon miatt ne aggódjál. Tudom, hogy ma éjjel feleségül kapod a lányt. (Tóbiás könyve 6, 16)
