Fundar 25068 Resultados para: És
Eljegyezték magukat a gonoszsággal, arról töprengenek, hogyan vessenek tõrt. Így szólnak: "Ki lát bennünket? (Zsoltárok könyve 64, 6)
Titkos útjainkat ki tekinti át?" Átlátja az, aki ismeri az ember bensejét, a kifürkészhetetlen szívet. (Zsoltárok könyve 64, 7)
Isten saját nyilaival találja el õket, és váratlanul üt sebet rajtuk. (Zsoltárok könyve 64, 8)
Nyelvük miatt veszíti el õket, s mind, akik ezt látják, csóválják fejüket. (Zsoltárok könyve 64, 9)
Félelem tölt el mindenkit, hirdetik Isten mûveit, és tetteit megértik. (Zsoltárok könyve 64, 10)
Téged illet a dicsõítés Sionban, Istenem, neked tesznek fogadalmakat. (Zsoltárok könyve 65, 2)
Te meghallgatod a kéréseket, (Zsoltárok könyve 65, 3)
Boldog, akit kiválasztasz és fölemelsz, hogy csarnokaidban lakjék. Eltelünk házad javaival, templomodnak szentségével. (Zsoltárok könyve 65, 5)
Igazságosságodban meghallgatsz minket, Istenünk, segítõnk, s megrendítõ, fönséges jeleket adsz. Te vagy a föld határainak reménye, s reménysége a távoli partoknak. (Zsoltárok könyve 65, 6)
Te csendesíted el a tenger morajlását, hullámainak vészjósló zúgását. A népek háborognak; (Zsoltárok könyve 65, 8)
félelem fogja el azokat, akik a föld határain laknak. Jeleid láttán öröm tölti el kelet és nyugat kapuit. (Zsoltárok könyve 65, 9)
Meglátogattad a földet és megitattad, áldásod bõségével elárasztottad. Isten patakja tele van vízzel; jó termést adtál gabonából, s a földet is elõkészítetted: (Zsoltárok könyve 65, 10)