Fundar 25068 Resultados para: És
Mihelyt azonban Izrael táborához értek, Izrael elindult és rátámadt a moábitákra, úgyhogy azok megfutamodtak elõlük. Utánuk eredtek és teljesen megsemmisítették Moábot. (Királyok II. könyve 3, 24)
A városokat lerombolták, a jó szántóföldekre ki-ki követ szórt, úgyhogy teljesen ellepte. Minden vízforrást betömtek és minden gyümölcsfát kivágtak. Végül már csak Kir-Hareszet volt hátra. A parittyások körülvették és elkezdték ostromolni. (Királyok II. könyve 3, 25)
De nem volt rá képes. Erre fogta elsõszülöttét, akinek királynak kellett volna lennie helyette, és a falon bemutatta égõáldozatul. De akkor iszonyú harag töltötte el Izraelt, úgyhogy elvonult, s visszatért földjére. (Királyok II. könyve 3, 27)
Erre azt mondta neki: "Menj, kérj kölcsön minden szomszédodtól edényeket, mégpedig üres edényeket, de ne keveset! (Királyok II. könyve 4, 3)
Aztán menj, zárd magadra és fiaidra az ajtót, és tölts (az olajból) mindegyik edénybe. Amelyik megtelik, azt állítsd félre." (Királyok II. könyve 4, 4)
Elment hát, magára és fiaira zárta az ajtót, aztán ezek adogatták neki (az edényeket), õ pedig töltögette õket. (Királyok II. könyve 4, 5)
Elment hát és jelentette Isten emberének. Az meghagyta: "Menj, add el az olajat és fizesd ki adósságodat! Abból, ami megmarad, fiaiddal együtt megélhetsz." (Királyok II. könyve 4, 7)
Elizeus egy nap elindult és átment Sunembe. Ott lakott egy elõkelõ asszony, aki meghívta asztalához, s így ahányszor csak átment, mindig betért hozzá enni. (Királyok II. könyve 4, 8)
Rendezzünk hát be neki a tetõn egy kis szobát, tegyünk bele ágyat, asztalt, széket meg mécsest, s ahányszor csak betér hozzánk, fölmehet majd ebbe a fönti szobába és lefekhet." (Királyok II. könyve 4, 10)
Történt, hogy egy nap megérkezett, betért a fönti szobába és lefeküdt. (Királyok II. könyve 4, 11)
Tovább kérdezte hát: "Mégis, mit lehetne tenni érted?" Gechaszi így válaszolt: "Ó, nincs neki fia és a férje öreg." (Királyok II. könyve 4, 14)
Akkor így szólt hozzá: "Egy esztendõ elteltével ilyen idõ tájt fiút dajkálsz." Azt felelte: "Nem uram, ne ámítsd szolgálódat!" (Királyok II. könyve 4, 16)
