Fundar 25068 Resultados para: És
A szokásos helyét foglalta el, a fal melletti helyet. Jonatán szemközt ült vele, Abner Saul mellett ült, Dávid helye meg üresen maradt. (Sámuel I. könyve 20, 25)
Hanem amikor másnap, az újhold napja utáni napon is üres maradt Dávid helye, így szólt Saul fiához, Jonatánhoz: "Miért nem jött Izáj fia sem tegnap, sem ma enni?" (Sámuel I. könyve 20, 27)
Jonatán ezt felelte: "Dávid hirtelen engedélyt kért tõlem, hogy elmehessen Betlehembe. (Sámuel I. könyve 20, 28)
Azt mondta: Engedj, hadd menjek el, mert családi áldozat lesz ott a városban, és meghívtak a testvéreim. Ha elnyertem tetszésedet, engedd meg, hogy meglátogassam testvéreimet. Ezért nem jelent meg a király asztalánál!" (Sámuel I. könyve 20, 29)
Saul haragra lobbant Jonatán ellen, és azt mondta neki: "Te elvetemült fiú! Azt hiszed, nem tudom, mennyire ragaszkodol - szégyenedre és anyád méhének szégyenére - Izáj fiához? (Sámuel I. könyve 20, 30)
Ameddig Izáj fia a földön él, addig sem te, sem királyságod nincs biztonságban. Küldj hát érte és hozasd nekem ide, mert halál fia!" (Sámuel I. könyve 20, 31)
Azért izzó haraggal fölkelt az asztaltól, és újhold másnapján nem evett semmit. Nagyon sajnálta Dávidot, amiért apja ellene tört. (Sámuel I. könyve 20, 34)
Azt mondta szolgájának: "Fuss és keresd meg a nyilakat, amelyeket kilövök." Míg a szolga futott, kilõtte fölötte a nyilát. (Sámuel I. könyve 20, 36)
Aztán Jonatán még egyszer odaszólt a szolgának: "Gyorsan, siess, ne ácsorogj!" Jonatán szolgája fölvette a nyilat és odavitte urának. (Sámuel I. könyve 20, 38)
A szolga nem vett észre semmit, csak Jonatán és Dávid tudtak a dologról. (Sámuel I. könyve 20, 39)
Ezután Jonatán odaadta fegyverét a szolgájának, és azt mondta neki: "Menj, és vidd vissza a városba!" (Sámuel I. könyve 20, 40)
Amikor a szolga elment, Dávid elõjött a kõrakás mögül, háromszor arcra borult a földön és háromszor meghajolt. Aztán megölelték egymást és mind a ketten sírtak. (Sámuel I. könyve 20, 41)