Fundar 25068 Resultados para: És

• Akkor majd mint valami irigy ellenség, úgy nézed mindazt a jót, amit Izraelnek teszek, a te házadban azonban nem lesz soha többé éltes korú. (Sámuel I. könyve 2, 32)

• S hogy a tieid közül meghagyok valakit oltáromnál, azt csak azért teszem, hogy a szeme elsorvadjon és a lelke elepedjen. De házad egész népe elhullik az emberek kardja élén. (Sámuel I. könyve 2, 33)

• Ezek szolgálnak majd jelül arra, ami két fiaddal, Hofnival és Pinchásszal történik. Mind a ketten meghalnak, ugyanazon a napon. (Sámuel I. könyve 2, 34)

• Hûséges papot rendelek magamnak, aki szívem és szándékom szerint jár el. Házat építek neki, tartósat, s mindig fölkentem színe elõtt fog majd járni. (Sámuel I. könyve 2, 35)

• A kis Sámuel Éli felügyeletével szolgálta az Urat. Abban az idõben az Úr ritkán hallatta szavát; jelenést sem lehetett gyakran látni. (Sámuel I. könyve 3, 1)

• Azután odafutott Élihez, és azt mondta: "Itt vagyok, hívtál." Az ezt válaszolta: "Nem hívtalak, feküdj le és aludj." Elment és lefeküdt aludni. (Sámuel I. könyve 3, 5)

• Az Úr azonban újra szólította: "Sámuel!" És Sámuel fölkelt, odament Élihez és azt mondta: "Itt vagyok, hívtál." Ez azt felelte: "Nem hívtalak, fiam, feküdj le és aludj!" (Sámuel I. könyve 3, 6)

• Sámuel ugyanis még nem ismerte az Urat, még nem volt része abban, hogy az Úr megnyilatkozzék neki. (Sámuel I. könyve 3, 7)

• Az Úr most újra szólította Sámuelt, harmadszorra. Fölkelt, odament Élihez és így szólt: "Itt vagyok, hívtál." Erre Éli megértette, hogy az Úr szólította a fiút. (Sámuel I. könyve 3, 8)

• Ezért azt mondta Éli Sámuelnek: "Menj, feküdj le és aludj, aztán ha valaki szólít, így válaszolj: Beszélj, Uram, szolgád figyel!" Sámuel elment és nyugovóra tért a helyén. (Sámuel I. könyve 3, 9)

• Akkor megjelent az Úr, elé állt és szólította, mint elõzõ alkalommal: "Sámuel, Sámuel!" És Sámuel így válaszolt: "Beszélj, szolgád figyel!" (Sámuel I. könyve 3, 10)

• Akkor az Úr azt mondta Sámuelnek: "Nézd, olyat teszek Izraelben, hogy aki csak hallja, annak mindkét füle csengeni fog tõle. (Sámuel I. könyve 3, 11)