Fundar 25068 Resultados para: És
de nem tudták, mit tegyenek vele. Mert az egész nép a szavain csüngött. (Lukács evangéliuma 19, 48)
Egy nap, amikor a népet tanította a templomban s az evangéliumot hirdette, odamentek a fõpapok, írástudók és a nép vénei, (Lukács evangéliuma 20, 1)
és megkérdezték: "Mondd meg nekünk, milyen hatalom birtokában teszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat?" (Lukács evangéliuma 20, 2)
János keresztsége az égbõl való volt, vagy emberektõl származott?" (Lukács evangéliuma 20, 4)
Ha meg azt mondjuk: Az emberektõl -, megkövez minket az egész nép, mert meggyõzõdése, hogy János próféta." (Lukács evangéliuma 20, 6)
Jézus erre így felelt nekik: "Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalom birtokában teszem ezeket." (Lukács evangéliuma 20, 8)
Ezután mondott a népnek egy példabeszédet: "Egy ember szõlõt ültetett. Majd bérbe adta szõlõmûveseknek, és hosszabb idõre elment idegenbe. (Lukács evangéliuma 20, 9)
Amikor eljött az ideje, elküldte szolgáját a szõlõmûvesekhez, hogy a szõlõ termésébõl szolgáltassák be neki a ráesõ részt. De a szõlõmûvesek megverték, és üres kézzel elkergették. (Lukács evangéliuma 20, 10)
Erre egy másik szolgát küldött. Ezt is megverték, szidták, gyalázták, majd üres kézzel elzavarták. (Lukács evangéliuma 20, 11)
Erre egy harmadikat is küldött. Ezt is sebesre verték és kidobták. (Lukács evangéliuma 20, 12)
Most a gazda így gondolkodott magában: Mit tegyek? Elküldöm kedves fiamat, õt csak megbecsülik. (Lukács evangéliuma 20, 13)
A szõlõmûvesek azonban a fiú láttára így biztatták egymást: Ez az örökös. Öljük meg, és a miénk lesz öröksége. - (Lukács evangéliuma 20, 14)