Fundar 75 Resultados para: Árám
Akkor elõlépett Isten egy embere és azt mondta Izrael királyának: "Ezt mondja az Úr: Mivel Arám azt állítja, hogy az Úr hegynek Istene, nem síkságnak Istene, azért ezt az egész töméntelen sereget a kezedbe adom, hogy megtudd: az Úr vagyok." (Királyok I. könyve 20, 28)
Három évig nyugalom volt, nem dúlt háború Arám és Izrael között. (Királyok I. könyve 22, 1)
Akkor Izrael királya így szólt szolgáihoz: "Tudjátok jól, hogy Gileádban Ramot hozzánk tartozik, s mi ülünk tétlenül, ahelyett, hogy kiragadnánk Arám kezébõl." (Királyok I. könyve 22, 3)
Arám királya megparancsolta harci szekerei parancsnokainak: "Ne támadjatok senkire, se kicsire, se nagyra, csak Izrael királyára!" (Királyok I. könyve 22, 31)
Amikor Moáb királya látta, hogy nem tud nekik ellenállni, magához vett hétszáz karddal fölfegyverzett embert, hogy Arám királyához utat vágjon magának. (Királyok II. könyve 3, 26)
Naamán, Arám királya seregének a vezére, nagyra becsült, kedvelt embere volt urának, mert általa adott az Úr gyõzelmet Arámnak. De ez az ember leprás volt. (Királyok II. könyve 5, 1)
Arám királya azt válaszolta: "Menj el, s adok neked egy levelet Izrael királya számára!" El is ment, s vitt magával 10 ezüst talentumot, 6000 (sékel) aranyat és 10 ünnepi köntöst. (Királyok II. könyve 5, 5)
Amikor Arám királya hadat indított Izrael ellen, megbeszélte embereivel: "Nyomuljatok elõre az ellen a hely ellen." (Királyok II. könyve 6, 8)
Arám királyának emiatt nyugtalanná vált a szíve, hívatta szolgáit, s így szólt hozzájuk: "Meg tudjátok nekem mondani, ki árult el minket Izrael királyának?" (Királyok II. könyve 6, 11)
Nagy lakomát rendezett nekik, s miután ettek és ittak, elengedte õket. Visszatértek urukhoz. De attól kezdve soha többé nem hatoltak be Izrael földjére Arám portyásai. (Királyok II. könyve 6, 23)
Aztán történt, hogy Arám királya, Benhadad egész seregét összevonta, és kivonult, hogy ostrom alá fogja Szamariát. (Királyok II. könyve 6, 24)
Ha azt határozzuk, hogy bemegyünk a városba, ahol éhínség dühöng, ott halunk meg. De ha itt maradunk, akkor is meghalunk. Nos, menjünk hát át Arám táborába. Ha életben hagynak, tovább élünk, ha megölnek, hát meghalunk." (Királyok II. könyve 7, 4)
