Fundar 2146 Resultados para: Ádám Fia. Isten Fia
Ám a szolga megfelelt Saulnak, e szavakkal: "Nézd, még van egy negyed sékel ezüstöm. Ezt adom oda Isten emberének, hogy adjon nekünk útbaigazítást." (Sámuel I. könyve 9, 8)
"Helyes a beszéded - válaszolta Saul. - Gyere hát, menjünk!" Így elmentek abba a városba, ahol Isten embere élt. (Sámuel I. könyve 9, 10)
Amikor a város határához értek, Sámuel így szólt Saulhoz: "Mondd a szolgádnak, hogy menjen elõre, te meg maradj itt, hogy tudtodra adhassam az Isten szavát." (Sámuel I. könyve 9, 27)
Ha onnét tovább mész és a Táboron a tölgyeshez érsz, ott három emberrel találkozol, akik Isten városa, Bétel felé tartanak majd. Az egyik három kecskegidát visz, a másik három kenyeret és a harmadik egy tömlõ bort. (Sámuel I. könyve 10, 3)
Aztán Isten Gibeájába érsz [ott lakik a filiszteusok helytartója]. Amikor belépsz a kapun, egy sereg prófétával találkozol, akik a magaslatról jönnek lefelé. Elõttük zeng majd a hárfa, a dob, a furulya és a cintányér, õk maguk meg prófétai révületben lesznek... (Sámuel I. könyve 10, 5)
Ha ezek a jelek megjelennek, vidd végbe, amihez erõt érzel magadban. Mert veled van az Isten. (Sámuel I. könyve 10, 7)
Mihelyt megfordult, hogy Sámuelt elhagyja, Isten kicserélte a szívét, és a jelek is mind megjelentek azon a napon. (Sámuel I. könyve 10, 9)
Amikor onnét Gibeába értek, lám, egy sereg próféta jött velük szembe, s leszállt rá az Isten lelke, úgyhogy õ is prófétai révületbe esett. (Sámuel I. könyve 10, 10)
Saul is hazament Gibeába. A bátrabbak, akiknek a szívét Isten megérintette, mellé szegõdtek. Néhány semmirekellõ azonban így beszélt: "Ugyan mit segíthet ez rajtunk?" S lenézték és nem vittek neki ajándékot. (Sámuel I. könyve 10, 26)
Saul így válaszolt: "Isten ezt meg azt tegye velem, igen, Jonatán, meg kell halnod!" (Sámuel I. könyve 14, 44)
Az Úr azonban ezt mondta Sámuelnek: "Ne a külsejét és magas termetét nézd, mert hisz elvetettem. Isten ugyanis nem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsõt nézi, az Úr azonban a szívet." (Sámuel I. könyve 16, 7)
S ahányszor csak rátört Saulra az Isten lelke, Dávid fogta a hárfát és játszott. Ilyenkor Saul megnyugodott, jobban lett, és a gonosz lélek odébbállt. (Sámuel I. könyve 16, 23)
