Második Törvénykönyv, 27
1. Mózes tehát Izrael véneivel egyetemben megparancsolta a népnek: "Tartsátok meg pontosan az egész törvényt, amelyet ma szabok nektek.
2. S mihelyt a Jordánon túl arra a földre értek, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, állíts nagy köveket, meszeld õket fehérre,
3. s mihelyt átvonulsz, ennek a törvénynek minden szavát írd rájuk, hogy amint az Úr, atyáid Istene megígérte, elérkezzél abba az országba, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, a tejjel-mézzel folyó országba.
4. Mihelyt tehát átkeltek a Jordánon, állítsátok fel ezeket a köveket, amelyekre vonatkozóan ma parancsot adok nektek, Ebal hegyére, s meszeljétek fehérre.
5. Építs ott egy oltárt is az Úrnak, a te Istenednek, olyan kövekbõl, amelyeket vasszerszám nem munkált meg;
6. faragatlan kövekbõl építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek. Azon ajánld fel az Úrnak, a te Istenednek az égõáldozatot,
7. s mutasd be a közösség áldozatát, s tarts ott áldozati lakomát is, örülj az Úr, a te Istened színe elõtt.
8. A kövekre pedig érthetõen és gondosan írd föl ennek a törvénynek minden szavát."
9. Akkor Mózes és a Lévi fiai közül való papok a következõképpen szóltak egész Izraelhez: "Szó nélkül hallgasd, Izrael! A mai nap az Úr, a te Istened tulajdon népe lettél!
10. Ezért ügyelj az Úr, a te Istened szavára, s kövesd parancsait és törvényeit, amelyeket ma szabok neked!"
11. Aztán ugyanazon a napon Mózes még ezt rendelte:
12. "Mihelyt átkeltek a Jordánon, Simeon, Lévi, Júda, Isszachár, József és Benjamin sorakozzál fel Gerizim hegyén a népet megáldani;
13. a többiek pedig, Ruben, Gád, Áser, Zebulun, Dán és Naftali Ebal hegyén, átkot mondani.
14. Akkor a leviták kezdjék el és hangos szóval szóljanak Izrael minden fiához:
15. Átkozott, aki bálványt farag vagy önt - utálat tárgya az Úr szemében, mesterkéz mûve -, s titokban fölállítja! Az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
16. Átkozott, aki apját és anyját nem tiszteli! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
17. Átkozott, aki szomszédja határkövét odébb tolja! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
18. Átkozott, aki tévútra vezeti a vakot az úton! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
19. Átkozott, aki az idegen, az árva és az özvegy jogát megcsorbítja! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
20. Átkozott, aki apja feleségével hál, mivel fölemeli apja takaróját! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
21. Átkozott, aki bármi állattal hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
22. Átkozott, aki nõvérével, apja vagy anyja lányával hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
23. Átkozott, aki anyósával hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
24. Átkozott, aki embertársát titokban leüti! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
25. Átkozott, akit meg lehet vesztegetni, hogy ártatlannak vérét ontsa! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
26. Átkozott, aki nem teljesítvén nem tartja érvényben e törvény szavait! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!