Found 65 Results for: zsidó hagyomány
"Az agagita Hamdata fia, Ámán, minden zsidó üldözõje vesztükre tört a zsidóknak, s "purt", azaz sorsot vetett megsemmisítésükre és pusztulásukra. (Eszter könyve 9, 24)
hogy tartsák meg a purim e napjait a meghatározott idõben, ahogyan a zsidó Mardokeus meghagyta, s amint kötelezte õket és utódaikat, egybekötve vele a böjtöt és a siránkozást. (Eszter könyve 9, 31)
Ezt olvassuk bennük: "A zsidó Mardokeus a második volt Achasvéros király után, a zsidók elõtt tekintélyes ember, testvérei sokaságának körében pedig kedves, mert népe javát kereste, a fajtájának boldogulása érdekében szólt." (a) Mardokeus így szólt: "Mindent Isten vitt végbe. (b) Emlékezz az álomra, amelyet ezekkel az eseményekkel kapcsolatban láttam - semmi sem maradt beteljesületlenül: (c) sem a kis forrás, amely folyóvá dagadt, sem a fény, amely felragyogott, sem a nap, sem pedig a víz bõsége. Eszter ez a folyó, akit a király felségül vett és királynévá tett. (d) A két sárkány én vagyok meg Ámán. (e) A nemzetek azok, akik összegyûltek, hogy kiirtsák a zsidók nevét. (f) Népem, Izrael az Istenhez kiáltott és megszabadult. Mert az Úr óvott meg minket ezektõl a bajoktól. Az Úr vitte végbe ezeket a jeleket és csodákat, amilyeneket a pogányok között nem mûvelt soha. (g) Valójában õ rendelt két sorsot, egyet Isten népe javára, egyet a pogány népek számára. (h) S ezek a sorsok beteljesedtek minden népen az õ terve szerint a meghatározott órában, idõben és napon. (i) Isten akkor megemlékezett népérõl, s igazságot szolgáltatott örökségének. (k) Ezért ezek a napok, Adar hónap tizennegyedik és tizenötödik napja az ünnepi összejövetel, az öröm és vigasság napjai lesznek az Úr színe elõtt minden nemzedéken át, örökkön-örökké népében, Izraelben." (l) Ptolemeusz és Kleopatra uralkodásának 4. évében Dosziteus, aki papnak és levita származásúnak mondta magát, valamint fia, Ptolemeusz hozták ezt a purimra vonatkozó levelet. Azt állították róla, hogy hiteles és a jeruzsálemi közösségbõl való Lüzimachosz fordította le, Ptolemeusznak a fia. (Eszter könyve 10, 3)
Az ünnepek, a szombatok, az újhold napjai a törvény elõírta ünnepnapok, valamint a három ünnep elõtti és utáni nap legyenek birodalmamban minden zsidó számára az adómentesség és az engedmény napjai. (Makkabeusok I. könyve 10, 34)
Elhatároztuk, hogy a zsidó népnek, amely barátunknak és hû szövetségesünknek bizonyult, irántunk tanúsított hûségéért hálából kedvezményeket nyújtunk. (Makkabeusok I. könyve 11, 33)
Megerõsítette Júda városait és Júdea határánál Bet-Curt, amely azelõtt az ellenségnek szolgált erõdül, és zsidó katonákat helyezett oda õrségnek. (Makkabeusok I. könyve 14, 33)
Garizim (hegyén) meg Andronikuszt, aztán rajtuk kívül Menelauszt, aki még rosszabbul bánt honfitársaival, mint a többiek, egészen elszánt ellensége volt a zsidó polgároknak. (Makkabeusok II. könyve 5, 23)
Nikanor azt tervezte, hogy azt a 2000 talentum adót, amellyel a király a rómaiaknak tartozott, úgy teremti majd elõ, hogy eladja a zsidó foglyokat. (Makkabeusok II. könyve 8, 10)
Haladéktalanul üzent a tengerparti városoknak, és felszólította õket, vásároljanak zsidó rabszolgákat. Kilencvenet ígért nekik egy talentumért. Nem sejtette a büntetést, amelyet a Mindenható nemsokára kiró rá. (Makkabeusok II. könyve 8, 11)
továbbá a galaták ellen Babiloniában vívott csatára, ahol mindössze nyolcezer zsidó szállt harcba és négyezer macedóniai. Jóllehet a macedóniaiakat erõsen szorongatták, a nyolcezer (zsidó) az ég segítségével százhúszezer férfit megsemmisített, és gazdag zsákmányra tett szert. (Makkabeusok II. könyve 8, 20)
Az egyik összecsapás alkalmával történt, hogy néhány zsidó elesett. (Makkabeusok II. könyve 12, 34)
Kivonult Bet-Cur, az egyik erõs zsidó erõd ellen, de visszaverték. Újra támadott, de ismét legyõzték. (Makkabeusok II. könyve 13, 19)
