Found 71 Results for: félj

  • hogy légy erõs és kitartó? Ne félj és ne aggódj tehát, mert az Úr, a te Istened veled lesz mindenütt, ahova csak mész." (Józsue könyve 1, 9)

  • Akkoriban az Úr így szólt Józsuéhoz: "Ne félj és ne aggódj! Vidd magaddal az összes harcost. Rajta, vonuljatok fel Ai ellen! Nézd, kezedbe adom Ai királyát, népét, városát és földjét. (Józsue könyve 8, 1)

  • Az Úr így szólt Józsuéhoz: "Ne félj! Kezedbe adom õket. Senki sem lesz képes ellenállni neked." (Józsue könyve 10, 8)

  • Akkor az Úr így szólt Józsuéhoz: "Ne félj itt ezektõl az emberektõl, mert holnap ilyen idõ tájt legyõzve látja Izrael mindnyájukat. Lovaiknak vágd el a lábuk inát, harci szekereiket pedig égesd el!" (Józsue könyve 11, 6)

  • Jáel Sziszera elé ment, és így szólt hozzá: "Térj be, uram, térj be hozzám, és ne félj!" Betért tehát a sátrába, és õ betakarta egy szõnyeggel. (Bírák könyve 4, 18)

  • Az Úr így válaszolt neki: "Béke veled! Ne félj, nem halsz meg." (Bírák könyve 6, 23)

  • Ne félj hát, leányom! Megteszek érted mindent, amire csak kértél, hisz Betlehem kapujánál mindenki tudja, hogy nagyszerû asszony vagy. (Rut könyve 3, 11)

  • Maradj itt nálam és ne félj! Mert aki az életedre tör, az nekem is az életemre tör. Itt védelmem alatt állsz." (Sámuel I. könyve 22, 23)

  • Azt mondta neki: "Ne félj, nem ér utol atyám keze. Te leszel Izrael királya, s én csak a második (személy) leszek. Atyám is tudja ezt jól." (Sámuel I. könyve 23, 17)

  • A király azt válaszolta neki: "Ne félj! Mit látsz?" "Egy szellemet látok, amint fölfelé száll a földrõl" - mondta az asszony. (Sámuel I. könyve 28, 13)

  • Ekkor Dávid azt mondta neki: "Ne félj! Mert atyádra, Jonatánra való tekintettel jót teszek veled, s õsödnek, Saulnak egész földjét visszaadom neked. S mindig asztalomnál eszel majd." (Sámuel II. könyve 9, 7)

  • Illés azonban így válaszolt neki. "Ne félj! Menj, s tedd, amit mondtál; csak elõbb csinálj belõle egy kis lángost, aztán hozd ki nekem; magadnak és fiadnak csak utána készíts. (Királyok I. könyve 17, 13)


“Dirás tu o mais belo dos credos quando houver noite em redor de ti, na hora do sacrifício, na dor, no supremo esforço duma vontade inquebrantável para o bem. Este credo é como um relâmpago que rasga a escuridão de teu espírito e no seu brilho te eleva a Deus”. São Padre Pio de Pietrelcina