Found 245 Results for: elment
Erre Joáb elment a királyhoz és szemére vetette: "Mit tettél? Itt járt nálad Abner. Miért hagytad, hogy békében elmehessen? (Sámuel II. könyve 3, 24)
Erre a nép még jobban siratta. Amikor az egész nép elment, hogy Dávidot evésre bírja, amíg nappal van, Dávid megesküdött e szavakkal: "Ezt és azt tegye velem Isten, ha kenyeret vagy bármi mást eszem, mielõtt lemegy a nap." (Sámuel II. könyve 3, 35)
Izraelnek összes törzse elment Dávidhoz Hebronba, és azt mondták: "Nézd, csontod és húsod vagyunk. (Sámuel II. könyve 5, 1)
Amikor aztán hírül vitték Dávid királynak: "Az Úr megáldotta Obed-Edom egész házanépét és mindenét, amije csak van az Isten ládájáért", akkor Dávid elment, és Obed-Edom házából nagy örömmel Dávid városába vitte Isten ládáját. (Sámuel II. könyve 6, 12)
S hol van a földön még egy nép, amelyet hozzá lehetne mérni népedhez, Izraelhez? (Olyan nép), amelyért az Isten elment volna, hogy saját népéül megszerezze, és híressé tegye, nagy és félelmetes tetteket vigyen végbe, és népeket és isteneket ûzzön el népe elõl? (Sámuel II. könyve 7, 23)
Amikor Urija elment Dávidhoz, Dávid érdeklõdött, hogy áll a dolog Joábbal, a csapatokkal és a hadakozással. (Sámuel II. könyve 11, 7)
A hírvivõ elment, s megérkezve mindent elmondott Dávidnak, amit Joáb rábízott. Dávid tombolt Joáb elleni haragjában, és így szólt a hírhozóhoz: "Miért nyomultatok olyan közel a falakhoz? Ki ölte meg Abimeleket, Jerubbaal fiát? Nem egy malomkövet dobott rá valamelyik asszony a falakról, úgyhogy Tebechben halt meg? Miért hatoltatok olyan közel a falakhoz?" (Sámuel II. könyve 11, 22)
Ezzel Nátán elment haza. Az Úr megverte a gyermeket, akit Urija felesége szült Dávidnak, úgyhogy súlyosan megbetegedett. (Sámuel II. könyve 12, 15)
Erre Dávid fölkelt a földrõl, megmosdott, bekente magát olajjal és más ruhát öltött. Aztán elment az Úr házába és leborult. Ezután ételt tettek elé és evett. (Sámuel II. könyve 12, 20)
Dávid Batsebát is vigasztalta. Elment hozzá és együtt hált vele. (Batseba) fogant és fiút szült. A Salamon nevet adta neki. Az Úr kedvét találta benne, (Sámuel II. könyve 12, 24)
Amnon tehát lefeküdt az ágyba és betegnek tetette magát. Amikor a király elment meglátogatni, Amnon így szólt a királyhoz: "Engedd meg, hadd jöjjön el a húgom, Támár, s hadd csináljon a szemem láttára néhány lepényt. Az õ kezébõl megenném." (Sámuel II. könyve 13, 6)
Támár tehát elment bátyja, Amnon házába. Az ágyban feküdt. Fogta a tésztát, kidagasztotta, s a szeme láttára lepényt csinált belõle, aztán megsütötte a lepényt. (Sámuel II. könyve 13, 8)
