Found 39 Results for: befejezte
Amikor Salamon befejezte az Úr templomának és a királyi palotának az építését, és megvalósította minden más tervét is, amit csak akart s amihez csak kedve volt, (Királyok I. könyve 9, 1)
Amikor befejezte az evést és ivást, a próféta fölnyergelte neki a szamarat, s õ elment. (Királyok I. könyve 13, 23)
Amikor Dávid befejezte az égõ- és közösségi áldozat bemutatását, megáldotta a népet az Úr nevében. (Krónikák I. könyve 16, 2)
Hurám aztán elkészítette a fazekakat, villákat és csészéket. Ezzel befejezte minden mûvét, amellyel Salamon király az Isten háza számára megbízta: (Krónikák II. könyve 4, 11)
Amikor Salamon befejezte az imádságát, tûz szállt le az égbõl, és megemésztette az égõ- és véresáldozatokat. Ekkor az Úr dicsõsége betöltötte a templomot. (Krónikák II. könyve 7, 1)
Salamon tehát szerencsésen befejezte az Úr templomát, a királyi palotát és mindazt, amit az Úr templomában és a maga házában meg akart valósítani. (Krónikák II. könyve 7, 11)
Az egész költség készen állott Salamonnak attól a naptól kezdve, hogy megvetette az Úr házának alapjait, egészen addig a napig, amelyen befejezte. (Krónikák II. könyve 8, 16)
Amikor Achior befejezte beszédét, az egész nép elkezdett zúgolódni, s összesereglett a sátor körül. Holofernesz fõemberei, a partvidék és Moáb lakói mind azt mondták, hogy darabokra tépik. (Judit könyve 5, 22)
Így könyörgött Judit Izrael Istenéhez. Amikor imádságát befejezte, (Judit könyve 10, 1)
Amikor befejezte beszédét, a nép örömrivalgásban tört ki, és ujjongása betöltötte a várost. (Judit könyve 14, 9)
A harmadik napon, amikor befejezte imáját, letette szolgai ruháját és felöltötte minden ékességét. Amikor már tündöklött a szépségtõl, és segítségül hívta a szabadító és mindent látó Istent, maga mellé vette két szolgálólányát. Az egyikre könnyedén rátámaszkodott, mintha kimerült lett volna a gyönyörtõl, a másik pedig követte, a ruháját tartva, amely a földre omlott. (b) Szépségében elpirult, arca derûs volt, s csupa báj. De azért szorongatta szívét a félelem. (c) Amikor minden ajtón áthaladt, a király elõtt találta magát. Királyi trónusán ült méltósága minden jelvényével, arannyal és drágakövekkel ékesítve. Félelmetes volt. (d) Amikor fölemelte villogó tekintetét és szikrázó haraggal felnézett, a királyné összeesett. Színe elváltozott, s fejét szolgálólányára hajtotta, aki kísérte. (e) Akkor Isten megindította a király szívét, s fölébresztette benne a gyöngédséget. Aggódva lesietett trónjáról, karjába vette, míg magához nem tért, s barátságos szavakkal fordult hozzá: (f) "Mi van veled, Eszter? Testvéred vagyok, ne félj! Nem halsz meg! Nem temiattad, hanem másokért hozták ezt a törvényt. Gyere közelebb!" (Eszter könyve 5, 1)
Alighogy befejezte, hirtelenül nekikrontottak. Megsemmisítették Szeront seregével együtt. (Makkabeusok I. könyve 3, 23)
