Found 79 Results for: az Úrba vetett bizalom

  • Érje õket fájdalmas pusztulás, akadjanak a nekem vetett hálóba maguk, és essenek bele a verembe! (Zsoltárok könyve 35, 8)

  • Boldog az ember, aki reményét az Úrba veti, aki a bálványok szolgáit nem követi, sem azokat, akik csalfa ámításnak élnek. (Zsoltárok könyve 40, 5)

  • Ezért napjaikat megrövidítette, éveiknek hamar véget vetett. (Zsoltárok könyve 78, 33)

  • De áldott legyen az Úr, mert nem vetett oda zsákmányul fogaiknak. (Zsoltárok könyve 124, 6)

  • Jó annak, akinek Jákob Istene a gyámola, aki az Úrba, Istenébe veti reményét, (Zsoltárok könyve 146, 5)

  • Mindenki, aki Jeruzsálemben vagy bárhol az egész birodalomban a templomba menekül, mert vétett a király ellen vagy egyébként, mentességet kap mindenével együtt az egész birodalomban. (Makkabeusok I. könyve 10, 43)

  • Erre az istentelen emberek Izraelbõl és a hitehagyottak összeesküdtek, hogy vádat emelnek ellene. De a király ügyet sem vetett rájuk. (Makkabeusok I. könyve 10, 61)

  • De az ifjú semmiképp nem vetett rá ügyet. Erre a király odahívatta az anyát és rábeszélte, tanácsaival mentse meg fiát. (Makkabeusok II. könyve 7, 25)

  • Tehát ez is meghalt ártatlanul, minden reményét az Úrba vetve. (Makkabeusok II. könyve 7, 40)

  • Ezért a király hívei bevádolták Eupatornál. Mindenféle árulónak tekintették, mivel elhagyta Ciprus szigetét, amelyet Filometor bízott rá, és átpártolt Antiochusz Epifánészhez. Mivel magas tisztségét nem tudta tisztességgel betölteni, méreggel véget vetett életének. (Makkabeusok II. könyve 10, 13)

  • Amikor felvirradt a hajnal, mindkét oldalon megindították a támadást. Egyikük - a bátorságon kívül - Istenbe vetett bizalmát tekintette a szerencse és a gyõzelem zálogának. Másikuknak a szenvedélyük volt vezérük a harcban. (Makkabeusok II. könyve 10, 28)

  • Nagy bizalom van az Úr félelmében, a gyermekeinek is menedékül szolgál. (Példabeszédek könyve 14, 26)


“Menosprezai vossas tentações e não vos demoreis nelas. Imaginai estar na presença de Jesus. O crucificado se lança em vossos braços e mora no vosso coração. Beijai-Lhe a chaga do lado, dizendo: ‘Aqui está minha esperança; a fonte viva da minha felicidade. Seguro-vos, ó Jesus, e não me aparto de vós, até que me tenhais posto a salvo’”. São Padre Pio de Pietrelcina