Found 130 Results for: Tobias és az angyal
Tobit így szólt hozzá: "Légy áldott, testvér!" Aztán a fiához fordult: "Készülj fel az útra, fiam! Kelj útra testvéreddel. Az Isten, aki az égben lakik, oltalmazzon benneteket idelent és vezéreljen vissza szerencsésen, jó egészségben. Az õ angyala kísérjen és védjen benneteket, fiam!" Tóbiás kiment, hogy elõkészüljön az útra. Megölelte apját és anyját. Tobit azt mondta neki: "Szerencsés utat!" (Tóbiás könyve 5, 17)
Ne aggodalmaskodj és ne emészd magad, nõvérem, miattuk! Hiszen jó angyal utazik vele, így hát szerencsés lesz az útja és egészségben haza is tér majd." (Tóbiás könyve 5, 22)
A fiatalember meg az angyal útra kelt, a kutya meg ment utánuk. Kettesben mendegéltek, és mire az elsõ este leszállt, a Tigris folyóhoz értek, és ott éjszakáztak. (Tóbiás könyve 6, 2)
de az angyal biztatta: "Fogd meg a halat, ne engedd el!" A fiú elkapta a halat, és a partra húzta. (Tóbiás könyve 6, 4)
Ekkor így szólt hozzá az angyal: "Vágd fel a halat! Vedd ki a szívét, a máját és az epéjét, és vigyázz rájuk jól, a belét pedig dobd el, mert a szív, a máj és az epe jó orvosságnak." (Tóbiás könyve 6, 5)
amikor Ráfael azt mondta a fiatalembernek: "Tóbiás testvér!" "Tessék!" - felelte. Az angyal folytatta: "Ma rokonodnál, Ráguelnél éjszakázunk. S van neki egy Sára nevû lánya. (Tóbiás könyve 6, 11)
Tóbiás erre így felelt Ráfaelnek: "Azarja testvér, azt beszélik, hogy már hétszer is férjhez adták, de a férje mindig meghalt a nászszobában. Akkor este halt meg mindegyik, amikor belépett a szobába, és úgy hallom az emberektõl, hogy démon ölte meg õket. (Tóbiás könyve 6, 14)
De az angyal így felelt: "Nem emlékszel, mire intett apád? Meghagyta, hogy apád nemzetségébõl végy feleséget. Hallgass hát rám, testvér, s vedd feleségül! A démon miatt ne aggódjál. Tudom, hogy ma éjjel feleségül kapod a lányt. (Tóbiás könyve 6, 16)
Aztán mielõtt egyesülnétek, elõbb mindketten imádkozzatok. Kérjétek az ég Urát, hogy ajándékozzon meg benneteket kegyelmével és oltalmával. Ne félj, hiszen öröktõl fogva neked szánták, neked kell ma megmentened. Veled tart majd, s biztosan tudom, hogy lesznek tõle gyermekeid, akik olyanok lesznek majd neked, mint a testvérek. Ne tétovázz!" Ahogy Tóbiás meghallotta Ráfael beszédét és megtudta, hogy Sára a nõvére, apja családjának a rokona, annyira megszerette, hogy szívét semmi sem tudta elfordítani tõle. (Tóbiás könyve 6, 18)
Amikor Ekbatanába érkeztek, Tóbiás azt mondta: "Azarja testvér, vezess egyenesen Ráguel testvérünkhöz!" Az oda is vezette Ráguel házához, aki éppen az udvaron ült, a kapuban. Elõször õk köszöntek neki, az meg fogadta: "Üdvözöllek, testvéreim, Isten hozott benneteket!" Ezzel betessékelte õket házába, (Tóbiás könyve 7, 1)
"Hogy van?" "Él és egészséges." S Tóbiás azt is hozzátette: "Õ az apám." (Tóbiás könyve 7, 5)
Aztán levágott egy kost a nyájból és szíves fogadtatásban részesítette õket. Megmosakodtak, megfürödtek és asztalhoz ültek. Akkor azt mondta Tóbiás Ráfaelnak: "Azarja testvér, légy szíves, kérd meg Ráguelt, adja hozzám a nõvéremet, Sárát feleségül." (Tóbiás könyve 7, 9)
