Found 735 Results for: Sol
De parancsold meg a szövetség ládáját vivõ papoknak: Mihelyt a Jordán vizéhez értek, magában a Jordánban álljatok meg." (Józsue könyve 3, 8)
s parancsold meg nekik: Vegyetek innen, a Jordán közepébõl tizenkét követ, vigyétek magatokkal, s ott, ahol az éjszakát töltitek, tegyétek le a táborhelyre." (Józsue könyve 4, 3)
Izrael fiai úgy tettek, ahogy Józsue parancsolta. Fölemeltek a Jordán közepébõl tizenkét követ Izrael fiai törzseinek száma szerint, amint az Úr Józsuénak parancsolta, és az éjszakai táborhelyre vitték, s ott letették. (Józsue könyve 4, 8)
"Parancsold meg a papoknak, akik a tanúság ládáját viszik, hogy jöjjenek fel a Jordánból." (Józsue könyve 4, 16)
S Józsue megparancsolta a papoknak: "Gyertek föl a Jordánból!" (Józsue könyve 4, 17)
Azt felelte: "Nem, hanem az Úr seregének vagyok a vezére, most érkeztem..." Józsue arcra borult elõtte a földön, hódolt elõtte és megkérdezte: "Mit parancsol az én Uram szolgájának?" (Józsue könyve 5, 14)
Azért holnap reggel álljatok fel a törzsek rendjében, és az a törzs, amelyet az Úr a sorsvetéssel megjelöl, lépjen elõ nemzetségenként. Aztán az a nemzetség, amelyet az Úr a sorsvetéssel megjelöl, lépjen elõ rokonságonként. Majd a rokonság, amelyet az Úr sorsolással megjelöl, lépjen elõ családonként. Majd az a család, amelyet az Úr a sorsolással megjelöl, lépjen elõ, egyik ember a másik után. (Józsue könyve 7, 14)
Ai királyát estig felakasztotta egy fára; napnyugtakor azonban Józsue megparancsolta, hogy vegyék le a holttestet a fáról. A város kapuja elé dobták, s nagy kõhalmot emeltek föléje, ez mind a mai napig ott áll. (Józsue könyve 8, 29)
ahogy Mózes, az Isten szolgája megparancsolta Izrael fiainak, s amint írva van Mózes törvénykönyvében: vas nem érintette, faragatlan kövekbõl való oltárt. Ezen égõáldozatot mutattak be az Úrnak, s bemutatták a közösség áldozatát. (Józsue könyve 8, 31)
Azután egész Izrael felsorakozott, a vének, az elöljárók, a bírák, mindannyian, az idegenek éppúgy, mint akik ott születtek, a láda két oldalán a Lévi törzsébõl való papok elõtt, akik az Úr szövetségének ládáját vitték, az egyik fele a Gerizim hegyén, a másik fele az Ebal hegyén, ahogyan Mózes, az Úr szolgája parancsolta, Izrael népét elõször megáldani. (Józsue könyve 8, 33)
Nem volt egyetlen szó sem abból, amit Mózes parancsolt, amelyet Józsue föl ne olvasott volna Izrael egész közössége elõtt, beleértve az asszonyokat és a gyerekeket is, valamint a nép körében élõ idegeneket. (Józsue könyve 8, 35)
A lábukra kopott, foltozott sarut húztak, magukra pedig rongyos ruhát öltöttek. Ami kenyeret magukkal vittek, az mind száraz volt és szétmorzsolódott. (Józsue könyve 9, 5)
