Found 275 Results for: Saul üldözése

  • "Mi történt? - kérdezte Dávid. - Beszéld el nekem!" "A nép elmenekült a csatából - válaszolta -, s az emberek közül sokan elestek. Saul és fia, Jonatán is halott!" (Sámuel II. könyve 1, 4)

  • Ekkor Dávid megkérdezte a legényt, aki a hírt hozta neki: "Hogy tudtad meg, hogy Saul és fia, Jonatán is halott?" (Sámuel II. könyve 1, 5)

  • A legény, aki a hírt hozta, ezt felelte: "Épp Gilboa hegyére tévedtem, s láttam, amint Saul lándzsája fölé hajolt - nyomában a kocsik és lovasok. (Sámuel II. könyve 1, 6)

  • Gilboa hegyei, se harmat, se esõ ne öntözzön benneteket, hitszegõ földeteket, ahol szégyen érte a hõs pajzsát: nem olajjal kenték fel Saul vértjét, (Sámuel II. könyve 1, 21)

  • Saul és Jonatán - hogy kedvelték és szerették egymást! Elválaszthatatlanok voltak életben s halálban. Gyorsabbak voltak a sasnál, erõsebbek az oroszlánnál. (Sámuel II. könyve 1, 23)

  • Erre Dávid követeket küldött a gileádi Jábes lakóihoz ezzel az üzenettel: "Áldjon meg benneteket az Úr, hogy könyörülettel voltatok uratok, Saul iránt, és eltemettétek. (Sámuel II. könyve 2, 5)

  • De most szedjétek össze magatokat és legyetek bátrak. Mert uratok, Saul halott, ám engem Júda háza fölkent királyává." (Sámuel II. könyve 2, 7)

  • Abner azonban, Nernek a fia, Saul seregének a vezére fogta Isbaalt, Saul fiát, és elvitte Machanajimba, (Sámuel II. könyve 2, 8)

  • Saul fia, Isbaal negyvenesztendõs volt, amikor Izrael királya lett és két évig uralkodott. Csak Júda háza csatlakozott Dávidhoz. (Sámuel II. könyve 2, 10)

  • Ner fia, Abner azonban kivonult Saul fiának, Isbaalnak az embereivel Machanajimból Gibeon tájára. (Sámuel II. könyve 2, 12)

  • Ki is álltak, és számba vették õket: tizenkettõ Benjamin fiai közül, Isbaalnak, Saul fiának a részérõl, és tizenkettõ Dávid emberei közül. (Sámuel II. könyve 2, 15)

  • Azahel tehát nyomába eredt Abnernak, és üldözése közben nem tágított se jobbra, se balra. (Sámuel II. könyve 2, 19)


“Onde não há obediência, não há virtude. Onde não há virtude, não há bem, não há amor; e onde não há amor, não há Deus; e sem Deus não se chega ao Paraíso. Tudo isso é como uma escada: se faltar um degrau, caímos”. São Padre Pio de Pietrelcina