Found 1158 Results for: Király
A tizenkettedik hónapban - ez Ádár hónapja -, ennek tizenharmadik napján, amelyen a király parancsát és rendeletét végre kellett hajtani, ezen a napon a zsidók ellenségei remélték, hogy legyõzhetik õket, s épp az ellenkezõje történt: a zsidók tiporták el ellenségeiket. (Eszter könyve 9, 1)
Achasvéros király minden tartományában összegyûltek a zsidók városaikban, és kezet vetettek azokra, akik gonoszat forraltak ellenük. Senki sem volt képes ellenállni, mert a tõlük való félelem hatalmába kerített minden népet. (Eszter könyve 9, 2)
A Szuza várában megölt áldozatok számát még azon a napon megtudta a király is. (Eszter könyve 9, 11)
Így szólt akkor a király Eszter királynéhoz: "A zsidók magában Szuza várában ötszáz embert a halálba küldtek, köztük Ámán tíz fiát is. Hát akkor mit mûvelhettek a király többi tartományában? Mi a kérésed? Megteszem neked. Mi a kívánságod? Teljesítem." (Eszter könyve 9, 12)
Eszter így szólt: "Ha a király jónak látja, engedje meg a Szuzában élõ zsidóknak, hogy holnap is megtehessék, amit ma megtehettek, Ámán tíz fiát meg köttesse akasztófára." (Eszter könyve 9, 13)
A király megparancsolta, hogy így történjék. Az engedélyt kihirdették Szuzában, Ámán fiait pedig felakasztották. (Eszter könyve 9, 14)
Mardokeus írásba foglalta ezeket az eseményeket, majd leveleket küldött Achasvéros király minden tartományába az ott lakó zsidókhoz, a közelbe és a távolba egyaránt. (Eszter könyve 9, 20)
Leveleket küldött Achasvéros király százhuszonhét tartományába az ott élõ zsidóknak, a béke és a hûség szavaival, (Eszter könyve 9, 30)
Achasvéros király adót vetett ki a szárazföldre és a tenger szigeteire. (Eszter könyve 10, 1)
Ezt olvassuk bennük: "A zsidó Mardokeus a második volt Achasvéros király után, a zsidók elõtt tekintélyes ember, testvérei sokaságának körében pedig kedves, mert népe javát kereste, a fajtájának boldogulása érdekében szólt." (a) Mardokeus így szólt: "Mindent Isten vitt végbe. (b) Emlékezz az álomra, amelyet ezekkel az eseményekkel kapcsolatban láttam - semmi sem maradt beteljesületlenül: (c) sem a kis forrás, amely folyóvá dagadt, sem a fény, amely felragyogott, sem a nap, sem pedig a víz bõsége. Eszter ez a folyó, akit a király felségül vett és királynévá tett. (d) A két sárkány én vagyok meg Ámán. (e) A nemzetek azok, akik összegyûltek, hogy kiirtsák a zsidók nevét. (f) Népem, Izrael az Istenhez kiáltott és megszabadult. Mert az Úr óvott meg minket ezektõl a bajoktól. Az Úr vitte végbe ezeket a jeleket és csodákat, amilyeneket a pogányok között nem mûvelt soha. (g) Valójában õ rendelt két sorsot, egyet Isten népe javára, egyet a pogány népek számára. (h) S ezek a sorsok beteljesedtek minden népen az õ terve szerint a meghatározott órában, idõben és napon. (i) Isten akkor megemlékezett népérõl, s igazságot szolgáltatott örökségének. (k) Ezért ezek a napok, Adar hónap tizennegyedik és tizenötödik napja az ünnepi összejövetel, az öröm és vigasság napjai lesznek az Úr színe elõtt minden nemzedéken át, örökkön-örökké népében, Izraelben." (l) Ptolemeusz és Kleopatra uralkodásának 4. évében Dosziteus, aki papnak és levita származásúnak mondta magát, valamint fia, Ptolemeusz hozták ezt a purimra vonatkozó levelet. Azt állították róla, hogy hiteles és a jeruzsálemi közösségbõl való Lüzimachosz fordította le, Ptolemeusznak a fia. (Eszter könyve 10, 3)
A sötétség napja félelmet kelt benne, és erõt vesz rajta nyomorúság, ínség. Megragadják, mint egy harcra termett király, (Jób könyve 15, 24)
Megszabtam útjukat és vezérük voltam, mint valami király, trónoltam körükben, és ahová tetszett, vezethettem õket. (Jób könyve 29, 25)
