Found 734 Results for: Kell
Át kell adni azoknak a mestereknek, akik az Úr templomában a felügyeletet ellátják, hogy adják oda az Úr templomában dolgozó munkásoknak, akik a templom kijavításán fáradoznak, (Királyok II. könyve 22, 5)
De nem kell õket elszámoltatni a nekik átadott pénzrõl, mert hûségesen és becsületesen kezelik." (Királyok II. könyve 22, 7)
Gedalja esküvel ígérte nekik és embereiknek: "Nem kell félnetek a kaldeusoktól, maradjatok földeteken, s legyetek Babilon királyának alattvalói. Aztán jól megy majd sorotok!" (Királyok II. könyve 25, 24)
Isszachár fiai közül olyanok, akik tisztában voltak azzal, hogy Izraelnek mit kell tennie és hogyan kell végrehajtania: vezetõi kétszázan voltak, azonkívül testvéreik, az õ vezetésük alatt. (Krónikák I. könyve 12, 33)
Dávid így gondolkozott: A fiam, Salamon, fiatal és gyenge, a háznak azonban, amelyet az Úrnak építünk, egészen nagynak kell lennie, hogy dicsõséget és hírnevet szerezzen minden nép elõtt. Ezért elõkészületeket kell tennem. Dávid halála elõtt valóban megtette az elõkészületeket, (Krónikák I. könyve 22, 5)
A levitáknak nem kell többé hordozniuk a hajlékot és a hozzá tartozó fölszerelést." (Krónikák I. könyve 23, 26)
Azt mondta nekem: Fiadnak, Salamonnak kell a házamat és udvarait fölépítenie. Kiválasztottam, hogy fiam legyen, én meg atyja leszek. (Krónikák I. könyve 28, 6)
A templomnak, amelyet építeni akarok, nagynak kell lennie, mert a mi Istenünk a legnagyobb az összes istenek között. (Krónikák II. könyve 2, 4)
hallgasd meg az égbõl, bocsásd meg szolgáidnak és népednek, Izraelnek bûneit, tanítsd õket a jó útra, amelyen járniuk kell, és adj esõt földednek, amelyet örökségül adtál népednek. (Krónikák II. könyve 6, 27)
Így kezdett beszélni: "Ide figyeljetek egész Júda, Jeruzsálem lakói és te is Jehosafát király! Ezt üzeni nektek az Úr: Ne féljetek, és ne is rettegjetek ettõl a nagy sokaságtól, mert nem nektek kell ellenük harcolnotok, hanem az Istennek. (Krónikák II. könyve 20, 15)
Nektek azonban nem kell harcolnotok. Csak álljatok oda, és maradjatok veszteg. Akkor meg fogjátok látni, hogyan segít meg az Úr benneteket, Júdát és Jeruzsálemet. Ne féljetek és ne rettegjetek! Holnap vonuljatok ki eléjük, és az Úr veletek lesz!" (Krónikák II. könyve 20, 17)
A templomban az egész gyülekezet szövetséget kötött a királlyal. Azután Jehojada fõpap így szólt hozzájuk: "Nézzétek, a király fiának kell uralkodnia, amint az Úr Dávid fiaira vonatkozólag kijelentette. (Krónikák II. könyve 23, 3)
