Found 14647 Results for: Kő
és így szólt: "Testvéreim, ne kövessetek el ilyen gonoszságot. (Teremtés könyve 19, 7)
Akkor Lót kiment és beszélt vejeivel, akik leányait feleségül akarták venni, és ezt mondta: "Rajta, költözzetek el errõl a helyrõl, mert Isten elpusztítja a várost." De vejei azt hitték, hogy tréfálkozik. (Teremtés könyve 19, 14)
Amikor hajnalodott, az angyalok siettették Lótot és mondták: "Rajta, vedd feleségedet s két lányodat, akik itt vannak, nehogy a várost sújtó büntetõ ítélet téged is érjen." (Teremtés könyve 19, 15)
Amikor kivezették õket, ezt mondták: "Menekülj, az életedrõl van szó. Ne tekints hátra, ne állj meg sehol a környéken, hanem menekülj a hegyekbe, nehogy elpusztulj." (Teremtés könyve 19, 17)
hiszen szolgád kegyelmet talált szemedben, s te nagy irgalmasságot gyakoroltál velem azáltal, hogy életben hagytál. De nem menekülhetek a hegyekbe. Hátha mégis utolér a baj, úgy, hogy meg kell halnom. (Teremtés könyve 19, 19)
Nézd, ott az a város elég közel van ahhoz, hogy oda meneküljek, s elég kicsi is. Ott szeretnék meghúzódni - ugyanis elég kicsi -, hogy életben maradhassak." (Teremtés könyve 19, 20)
A nap éppen megjelent a föld felett, amikor Lót megérkezett Coárba. (Teremtés könyve 19, 23)
Akkor Isten kén- és tûzesõt bocsátott az égbõl Szodomára és Gomorrára. (Teremtés könyve 19, 24)
Így pusztította el ezeket a városokat, az egész vidéket, a városok minden lakóját és a mezõ egész növényzetét. (Teremtés könyve 19, 25)
Ábrahám korán reggel kiment arra a helyre, ahol Isten színe elõtt állt, (Teremtés könyve 19, 27)
és körülnézett Szodoma és Gomorra irányában, meg az egész síkságon. Azt látta, hogy a földbõl füstgomolyag száll fel, amely hasonlított az olvasztókemence füstjéhez. (Teremtés könyve 19, 28)
Így emlékezett meg Ábrahám Istene Lótról, amikor elpusztította a síkság városait és kimentette õt a pusztulásból, midõn elpusztította a városokat, amelyekben Lót lakott. (Teremtés könyve 19, 29)