Found 1149 Results for: Jel
Az õrszem újra jelentette: "Úgy látom, az elsõ úgy fut, ahogy Cádok fia, Achimaac fut." A király visszaszólt: "Az derék ember, biztosan jó hírrel jön." (Sámuel II. könyve 18, 27)
Most megérkezett a kusita is, és jelentette: "Örömhírt hall, uram és királyom! Az Úr ma igazságot szolgáltatott neked azokkal szemben, akik fellázadtak ellened." (Sámuel II. könyve 18, 31)
Jelentették Joábnak: "A király sír és jajgat Absalom miatt." (Sámuel II. könyve 19, 2)
Mert szeretetet tanúsítottál azok iránt, akik gyûlölnek, azokkal szemben meg, akik szeretnek téged, gyûlöletet. Ma megmutattad, hogy sem a sereg vezére, sem az emberek nem jelentenek neked semmit. Igen, most már tudom: Azt találnád helyénvalónak, ha Absalom életben maradt volna, mi meg ma mind elestünk volna. (Sámuel II. könyve 19, 7)
Dávid tehát megkérdezte a gibeonitáktól: "Mit tegyek javatokra, mivel engeszteljelek ki benneteket, hogy áldjátok az Úr örökségét?" (Sámuel II. könyve 21, 3)
Aja lánya, Ricpa gyászruhát vett, és azt terítette fekvõhelyül a sziklára az árpa aratásának megkezdésétõl egészen addig, míg az égbõl esõ nem esett rájuk; így akadályozta meg, hogy nappal az égi madarak, éjjel meg a vadállatok rájuk szabaduljanak. (Sámuel II. könyve 21, 10)
Amikor Dávidnak jelentették, mit tett Aja lánya, Saul mellékfelesége, Ricpa, (Sámuel II. könyve 21, 11)
Joáb jelentette a királynak a számbavétel eredményét: Izrael fiai 800 000 kardforgató férfit tettek ki, Júda meg 500 000 férfit. (Sámuel II. könyve 24, 9)
Jelentették a királynak: "Nátán próféta van itt." Erre az a király elé lépett, és arcra borult a földön a király elõtt. (Királyok I. könyve 1, 23)
S így beszélt Nátán: "Uram és királyom, bizonyára magad jelentetted ki: Adonija legyen utánam a király, õ üljön trónomra. (Királyok I. könyve 1, 24)
Azután Dávid király megparancsolta: "Hívjátok ide Cádok papot, Nátán prófétát és Jojoda fiát, Benaját." Azok megjelentek a király elõtt, (Királyok I. könyve 1, 32)
Nyomban jelentették Salamonnak: "Lám, Adoniját olyan félelem fogta el Salamontól, hogy megragadta az oltár szarvát és azt mondta: Esküdjék meg nekem Salamon király, hogy kardját nem döfi szolgájába." (Királyok I. könyve 1, 51)