Found 2134 Results for: Isten Imádata
Mindkettõjük imáját meghallgatta a fölséges Isten. Elküldte Ráfaelt, hogy gyógyítsa meg mindkettõjüket: Tobit szemérõl távolítsa el a fehér foltokat, hadd lássa szemével az Isten világát, Sárát meg, Ráguel lányát adja hozzá Tobit fiához, Tóbiáshoz, és szabadítsa meg a rossz szellemtõl, Azmodeustól. Mert minden más kérõvel szemben Tóbiást illette a jog, hogy elnyerje. Tobit visszatért, és belépett házába, ugyanabban a pillanatban Ráguel lánya, Sára is elindult a fenti szobából. (Tóbiás könyve 3, 16)
Adj alamizsnát a vagyonodból. Ne fordítsd el arcodat a szegénytõl soha, s akkor Isten sem fordítja el arcát tõled. (Tóbiás könyve 4, 7)
Tóbiás elment, hogy egy jó vezetõt keressen, aki elkíséri Médiába. Kint Ráfaellel találkozott, az angyallal: ott állt elõtte [de õ nem tudta, hogy az Isten angyala]. (Tóbiás könyve 5, 4)
Tóbiás kiment, és szólt neki: "Barátom, apám szeretne megismerni." Az angyal belépett a házba. Elõször Tobit üdvözölte, aztán az kívánt neki minden jót. Tobit így szólt: "Mi örömöm lehet még nekem? Megvakultam, nem látom a ragyogó eget, olyan sötétség borul rám, mint a halottakra, akik már nem látnak világosságot. Élõhalott vagyok: hallom az emberek hangját, de látni nem látom õket." Az angyal azt mondta neki: "Bízzál, Isten nem késlekedik, meggyógyít. Bízzál!" Tobit így szólt hozzá: "Az én Tóbiás fiam Médiába készül. Elmennél-e vele mint vezetõje? Megfizetek érte, testvér." Így felelt neki: "Elkísérem, ismerek minden utat, mert sokszor jártam Médiában. Bejártam a völgyeket és a hegyeket, ismerek minden ösvényt." (Tóbiás könyve 5, 10)
Erre azt mondta neki: "Isten hozott, testvér! Ne haragudj, hogy ki akartam puhatolni a törzsedet és családodat. Így hát testvérem vagy, tekintélyes, jó ágon. Ismertem Ananiást és Nátánt, a nagy Semaja fiait. Velem jártak Jeruzsálembe, együtt imádkoztunk ott, s nem tértek le a helyes útról. Testvéreid becsületes emberek, jó családból való vagy. Örülök, hogy itt vagy." (Tóbiás könyve 5, 14)
Tobit így szólt hozzá: "Légy áldott, testvér!" Aztán a fiához fordult: "Készülj fel az útra, fiam! Kelj útra testvéreddel. Az Isten, aki az égben lakik, oltalmazzon benneteket idelent és vezéreljen vissza szerencsésen, jó egészségben. Az õ angyala kísérjen és védjen benneteket, fiam!" Tóbiás kiment, hogy elõkészüljön az útra. Megölelte apját és anyját. Tobit azt mondta neki: "Szerencsés utat!" (Tóbiás könyve 5, 17)
Jó volt nekünk úgy élni, ahogy az Isten adta!" (Tóbiás könyve 5, 20)
Amikor Ekbatanába érkeztek, Tóbiás azt mondta: "Azarja testvér, vezess egyenesen Ráguel testvérünkhöz!" Az oda is vezette Ráguel házához, aki éppen az udvaron ült, a kapuban. Elõször õk köszöntek neki, az meg fogadta: "Üdvözöllek, testvéreim, Isten hozott benneteket!" Ezzel betessékelte õket házába, (Tóbiás könyve 7, 1)
Aztán így szólt hozzá: "Áldjon meg az Isten, fiam! Igen kiváló embernek vagy a fia. Milyen kár, hogy egy ilyen becsületes és jószívû ember megvakult." A nyakába borult testvérének, Tóbiásnak és zokogott, (Tóbiás könyve 7, 7)
Sírva mondta: "Látlak, fiam, szemem fénye!" Majd így folytatta: "Áldott legyen az Isten. Áldott legyen hatalmas neve. Áldott legyen minden angyala. Áldott legyen a neve mindörökké. (Tóbiás könyve 11, 14)
Tobit elmondta nekik, hogy Isten megkönyörült rajta és megnyitotta a szemét. Amikor Tobit közel ért Sárához, fiának, Tóbiásnak a feleségéhez, áldást mondott rá, ezekkel a szavakkal: "Isten hozott, lányom! Legyen áldott atyád, legyen áldott az én Tóbiás fiam, s légy áldott te is lányom! Isten hozott otthonodba, (legyen részed) örömben és áldásban. Lépj be, lányom!" Azon a napon Ninivében minden zsidó ünnepelt, és unokatestvérei - Achikár és Nádáb - is eljöttek, hogy részt vegyenek Tobit örömében. (Tóbiás könyve 11, 17)
Akkor Ráfael félrehívta kettõjüket, és így szólt hozzájuk: "Dicsõítsétek Istent minden élõlény elõtt, és mondjatok neki köszönetet azért, amit veletek tett. Dicsõítsétek és magasztaljátok nevét. Mindenki elõtt hirdessétek az Isten tetteit, mert méltó rá, s ne szûnjetek meg köszönetet mondani neki. (Tóbiás könyve 12, 6)
