Found 5961 Results for: Fel
Aztán megszámolva átadták a pénzt az Úr temploma felügyeletét ellátó gondnokok kezébe, és ezek arra fordították, hogy az Úr templomán dolgozó ácsokat és építõket, (Királyok II. könyve 12, 12)
kõmûveseket és kõfaragókat megfizessék, hogy az Úr templomának kijavításához fát és faragott köveket szerezzenek be, s egyáltalán az Úr temploma javítása során fölmerült mindenféle költséget fedezzenek belõle. (Királyok II. könyve 12, 13)
Nem csináltattak az Úr templomába vitt pénzbõl ezüsttálakat, -késeket, -hintõket, -kürtöket, sem semmiféle arany vagy ezüst fölszerelési tárgyat az Úr temploma számára. (Királyok II. könyve 12, 14)
Akkoriban Arám királya, Hazael felvonult, megtámadta Gátot és el is foglalta. Amikor Hazael ezután azt tervezte, hogy Jeruzsálem ellen vonul, (Királyok II. könyve 12, 18)
Júda királya, Joás fogta az összes felajánlott adományt, amit Júda királyai, az õ elõdei, Jozafát, Jorám és Achaszja ajánlottak fel, továbbá a saját maga felajánlotta adományokat, valamint az összes aranyat, ami csak volt az Úr templomának és a királyi palotának a kincstárában, és elküldte Hazaelnek, Arám királyának. Erre az elvonult Jeruzsálem alól. (Királyok II. könyve 12, 19)
Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, Nebat fiának, Jerobeámnak bûneit utánozta, amelyekkel az Izraelt is bûnbe vitte, s nem hagyott fel velük. (Királyok II. könyve 13, 2)
Ezért fellángolt az Úr haragja Izrael ellen, és Arám királya, Hazael, valamint Hazael fia, Benhadad kezére adta (uralma) egész idejére. (Királyok II. könyve 13, 3)
Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, nem hagyott fel Nebat fiának, Jerobeámnak bûneivel, amelyekbe az Izraelt is belevitte; megmaradt bennük. (Királyok II. könyve 13, 11)
Aztán így szólt: "Nyisd ki az ablakot kelet felé!" Kinyitotta. Most Elizeus azt mondta: "Lõjj!" És õ lõtt. Erre elkiáltotta magát: "Az Úr gyõzelmes nyila, gyõzelmi nyíl Arám ellen! Afeknél megvered Arámot, teljesen megsemmisíted!" (Királyok II. könyve 13, 17)
Az Úr azonban jóságos volt hozzá, megkönyörült rajta, s Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal kötött szövetségére való tekintettel felé fordult. Nem pusztította el és nem taszította el színe elõl. (Királyok II. könyve 13, 23)
Izrael királya, Joás ezt a választ küldte Júda királyának, Amacjának: "A libanoni bogáncs elküldött a libanoni cédrushoz és azt üzente: Add hozzá feleségül lányodat a fiamhoz! Csakhogy Libanon vadja a bogáncson nyargalászott és eltiporta. (Királyok II. könyve 14, 9)
Amacja azonban nem hallgatott rá. Ezért Izrael királya, Joás felvonult, és megmérkõztek a csatatéren, õ és Amacja, Júda királya, a Júdához tartozó Bet-Semesnél. (Királyok II. könyve 14, 11)
