Found 2230 Results for: Fa
"Szép növésû, termékeny olajfa" - így hívott az Úr. De egy nagy vihar morajával tûzbe borította lombját, és elégtek ágai. (Jeremiás könyve 11, 16)
Én meg olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet vágóhídra hurcolnak; nem tudtam, hogy terveket koholnak ellenem, mondván: Pusztítsuk el a fát, ereje teljében vágjuk ki az élõk földjérõl, úgyhogy még a nevét se emlegessék többé. (Jeremiás könyve 11, 19)
Ha gyalogosokkal futva elfáradsz, hogyan versenyezhetsz majd a lovakkal? És ha nem vagy biztonságban a békés földön, mit csinálsz majd a Jordán sûrûjében? (Jeremiás könyve 12, 5)
Vajon szép tollazatú madár az én örökségem, hogy a madarak mindenfelõl köré gyülekeznek? Rajta! Gyûljetek össze ti is mind, vadállatok, gyertek, hogy felfaljátok! (Jeremiás könyve 12, 9)
Ha búzát vetnek, tövist aratnak; fáradnak, mégsem boldogulnak. Szégyent vallanak aratáskor az Úr rettenetes haragja miatt. (Jeremiás könyve 12, 13)
Mit szólsz majd, ha hódítóként megszállnak azok, akikrõl azt hitted, hogy a barátaid? Nem tör rád majd a fájdalom, mint a szülni készülõ asszonyra? (Jeremiás könyve 13, 21)
Négyféleképpen sújtok le rájuk - mondja az Úr: karddal, hogy megölje õket; kutyákkal, hogy széttépjék õket; az ég madaraival és a mezõ vadjaival, hogy felfalják és elpusztítsák õket. (Jeremiás könyve 15, 3)
Te magad vetettél el - mondja az Úr -, hátat fordítottál nekem! Ezért nyújtottam ki kezemet elpusztításodra, belefáradtam, hogy mindig csak könyörüljek. (Jeremiás könyve 15, 6)
Miért nem szûnik meg fájdalmam, és a sebem miért nem akar meggyógyulni? Bizony olyan lettél számomra, mint a csalóka patak, amelynek vizére nem lehet számítani. (Jeremiás könyve 15, 18)
Erõs ércfallá teszlek ez elõtt a nép elõtt. Harcolni fognak ellened, de nem gyõznek le, mert veled vagyok, hogy megmentselek és megszabadítsalak, - mondja az Úr. (Jeremiás könyve 15, 20)
így tanúskodik ellenük. (Vétkének okozói az oltárok és a berkek, minden lombos fa alatt, a magas dombokon, (Jeremiás könyve 17, 2)
Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely gyökereit egészen a folyóig ereszti. Ha jön a hõség, nem kell félnie, lombja mindig zöldellni fog. Szárazság idején sem kell aggódnia, akkor sem szûnik meg gyümölcsöt teremni. (Jeremiás könyve 17, 8)
