Found 13 Results for: Fürödjön

  • Most az, aki tisztulásra jött, mossa ki a ruháját, nyírja le a haját, fürödjön meg a vízben és tiszta lesz. Ekkor visszatérhet a táborba, de hét napig maradjon sátrán kívül. (Leviták könyve 14, 8)

  • A hetedik napon nyírja le egész szõrzetét: haját, szakállát, szemöldökét. Minden szõrzetét le kell nyírnia. Mossa ki a ruháját, fürödjön meg, s akkor tiszta lesz. (Leviták könyve 14, 9)

  • Aki megérinti ágyát, az mossa ki ruháját és fürödjön meg vízben, de estig tisztátalan marad. (Leviták könyve 15, 5)

  • Aki ráül arra a bútorra, amelyen az ilyen ember ült, mossa ki a ruháját, fürödjön meg vízben, de estig tisztátalan marad. (Leviták könyve 15, 6)

  • Aki megérinti a magfolyásban szenvedõ embert, mossa ki a ruháját, fürödjön meg vízben, de estig tisztátalan marad. (Leviták könyve 15, 7)

  • Ha a beteg ráköp egy tiszta emberre, az mossa ki a ruháját, fürödjön meg vízben, de estig tisztátalan marad. (Leviták könyve 15, 8)

  • s mindenki tisztátalanná válik estig, aki megérint bármilyen tárgyat, amely a beteg alatt volt. Aki ilyen tárgyat cipel, mossa ki a ruháját, fürödjön meg vízben, de estig tisztátalan marad. (Leviták könyve 15, 10)

  • Mindenki, aki megérinti a beteget, és nem öblíti le a kezét, az mossa ki a ruháját, fürödjön meg vízben, de estig tisztátalan marad. (Leviták könyve 15, 11)

  • Ha a magfolyásban szenvedõ ember meggyógyul, számoljon hét napot a tisztulására. Mossa ki a ruháját, fürödjön meg folyó vízben, s akkor tiszta lesz. (Leviták könyve 15, 13)

  • Aki megérinti az ágyát, mossa ki a ruháját, fürödjön meg vízben, de estig tisztátalan marad. (Leviták könyve 15, 21)

  • Aki bármilyen bútort megérint, amelyen ült, mossa ki a ruháját, fürödjön meg vízben, de estig tisztátalan marad. (Leviták könyve 15, 22)

  • Aki megérinti ezeket, mossa ki ruháját, fürödjön meg vízben, de estig tisztátalan marad. (Leviták könyve 15, 27)


“O Senhor sempre orienta e chama; mas não se quer segui-lo e responder-lhe, pois só se vê os próprios interesses. Às vezes, pelo fato de se ouvir sempre a Sua voz, ninguém mais se apercebe dela; mas o Senhor ilumina e chama. São os homens que se colocam na posição de não conseguir mais escutar.” São Padre Pio de Pietrelcina