Found 1400 Results for: Ehe
Bizony utolér mind a kettõ, hirtelenül, egyetlen napon. A gyermektelenség és az özvegység rád nehezedik teljesen, és nem segítenek varázsigéid, sem a hathatósnak hitt igézõ szózatok. (Izajás könyve 47, 9)
Ezért rád tör majd a csapás, s nem háríthatod el varázslattal. Rád ront a veszedelem, s nem fordíthatod el magadtól. Hirtelen ér utol a romlás, még mielõtt eszedbe vehetnéd. (Izajás könyve 47, 11)
Állj hát elõ igézõ szózataiddal és töméntelen varázslatoddal, amelyekkel ifjúságodtól fogva annyit veszõdtél. Gondolod, hogy segítségedre lehetnek? Gondolod, hogy bárkit visszariaszthatnak? (Izajás könyve 47, 12)
Bizony, olyanok lesznek ezek, mint a pelyva: tûz emészti meg õket. Nem menthetik meg életüket a lángok erejétõl, mert nem izzó parázs lesz az, amelynél melegedni lehet, és nem is tûzhely, amely mellé odaülhetnének. (Izajás könyve 47, 14)
Halljátok, szigetek, és figyeljetek, távoli népek! Az Úr hívott meg, mielõtt még születtem; anyám méhétõl fogva a nevemen szólított. (Izajás könyve 49, 1)
És most ezt mondja az Úr, aki már anyám méhétõl fogva szolgájává tett, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izraelt köréje gyûjtsem: Becses vagyok az Úr szemében, és Istenem az erõm. (Izajás könyve 49, 5)
Nem éheznek és nem szomjaznak, forró szél nem éri, s nap sem égeti õket. Mert aki megkönyörült rajtuk, az vezeti, s a vizek forrásaihoz tereli õket. (Izajás könyve 49, 10)
De megfeledkezhet-e csecsemõjérõl az asszony? És megtagadhatja-e szeretetét méhe szülöttétõl? S még ha az megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem meg rólad. (Izajás könyve 49, 15)
El lehet-e venni a zsákmányt az erõstõl, és megszabadulhat-e a fogoly a vitéz harcostól? (Izajás könyve 49, 24)
Siont megvigasztalja az Úr, megvigasztalja minden romját. Pusztaságát olyanná teszi, mint az Éden, és sivatagját hasonlóvá az Úr kertjéhez. Öröm és vidámság lesz benne, hálaadás és dicséret szava zeng. (Izajás könyve 51, 3)
Fiaid ott hevertek tehetetlenül az utcasarkokon, mint a hálóba esett zerge. Telve az Úr haragjával, Istened fenyegetésével. (Izajás könyve 51, 20)
Bár a mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis (Istentõl) megvertnek néztük, olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit megalázott. (Izajás könyve 53, 4)
