Found 753 Results for: David átkozott
Dávid elpusztította az országot, nem hagyott életben sem férfit, sem nõt, elhurcolta a kecskét-juhot, a marhát, a szamarat, a tevét és a ruhafélét, aztán visszatért és mindent elvitt Achisnak. (Sámuel I. könyve 27, 9)
Amikor Achis megkérdezte: "Ma hova mentek portyázni?" Dávid így válaszolt: "A Negebre, Júdába" vagy: "A jerachmeeliták Negebjére". (Sámuel I. könyve 27, 10)
Dávid nem hagyta, hogy akár a férfiak, akár a nõk élve kerüljenek Gátba, mert azt gondolta magában: "Elterjeszthetik rólunk a hírt: Lám, ezt tette Dávid". Így tett Dávid egész idõ alatt, amíg a filiszteusok földjén tartózkodott. (Sámuel I. könyve 27, 11)
Dávid ezt válaszolta Achisnak: "Rendben van. Majd meglátod, mit visz végbe szolgád." Erre Achis azt mondta Dávidnak: "Jól van, megteszlek testõrömmé egyszer s mindenkorra." (Sámuel I. könyve 28, 2)
Amikor a filiszteusok vezérei felvonultak századaikkal és ezredeikkel, és végül Dávid is elvonult embereivel Achis elõtt, (Sámuel I. könyve 29, 2)
a filiszteusok vezérei így szóltak: "Mit akarnak itt ezek a héberek?" Achis ezt válaszolta a filiszteusok vezéreinek: "De hisz ez Dávid, Saulnak, Izrael királyának a szolgája. Egy vagy két éve nálam van, s nem találtam benne semmi kivetnivalót attól a naptól fogva, hogy hozzám szegõdött mind a mai napig." (Sámuel I. könyve 29, 3)
Hiszen ez az a Dávid, akirõl ezt énekelték körtáncot járva: Saul legyõzte ezreit, Dávid meg tízezreit!" (Sámuel I. könyve 29, 5)
Dávid így válaszolt Achisnak: "De hát mit tettem, vagy mit vethetsz a szemére szolgádnak attól a naptól, amelyen a szolgálatodba léptem, egészen mostanáig, hogy nem vonulhatok ki veled, s nem harcolhatok uram királyomnak az ellenségei ellen?" (Sámuel I. könyve 29, 8)
Így Dávid kora reggel elindult embereivel, és visszatért a filiszteusok országába, a filiszteusok meg Jiszréel felé vonultak. (Sámuel I. könyve 29, 11)
Amikor Dávid harmadnap Ciklagba ért az embereivel, az amalekiták betörtek a Negebre és Ciklagba. Kifosztották Ciklagot és lángba borították. (Sámuel I. könyve 30, 1)
Amikorra Dávid a városba ért embereivel, már égett, az asszonyokat, fiaikat és lányaikat meg elhurcolták fogságba. (Sámuel I. könyve 30, 3)
Erre Dávid és emberei hangos sírásban törtek ki, s addig sírtak, míg bele nem fáradtak. (Sámuel I. könyve 30, 4)
