Found 4175 Results for: ív
De az emberek azt mondták: "Nem szabad kivonulnod. Ha ugyanis menekülnünk kell, ránk nem vetnek ügyet. S ha a fele elesik közülünk, azzal sem fog senki törõdni. De te tízezerrel fölérsz közülünk. Egyébként is jobb, ha itt maradsz tartaléknak, készen arra, hogy segítségünkre siess a városból." (Sámuel II. könyve 18, 3)
Joáb azt mondta rá: "Eh mit! Miért is töltöm tovább az idõt veled?" Ezzel kezébe fogott három lándzsát, és Absalom mellébe döfte õket. Mivel azonban még élve lógott a tölgyfán, (Sámuel II. könyve 18, 14)
Absalom még életében szerzett magának egy emlékkövet, és felállította a Királyok völgyében. Azt mondta ugyanis: "Nincs fiam, aki fenntartaná emlékezetemet." Így az emlékkövet nevezte el a nevérõl. Mind a mai napig Absalom kövének hívják. (Sámuel II. könyve 18, 18)
Erre Joáb ráhagyta: "Fuss hát!" Achimaac a síkságon át vivõ úton futott, és megelõzte a kusitát. (Sámuel II. könyve 18, 23)
A király azonban megkérdezte a kusitától: "Jól van a fiú, Absalom?" "Bárcsak az történne uram és királyom ellenségeivel és azokkal is mind, akik a vesztedre törnek, ami a fiatalemberrel!" - válaszolta a kusita. (Sámuel II. könyve 18, 32)
s ezen a napon a sereg lopva tért vissza a városba, ahogyan az a sereg lopakodik, amelyik szégyenkezik, mivel megfutamodott a csatából. (Sámuel II. könyve 19, 4)
A királynak fülébe jutott, hogy egész Izraelben így beszélnek. Így hát a király üzenetet küldött Cádok és Ebjatár papnak: "Beszéljetek Júda véneivel, ilyen módon: Miért akartok az utolsók lenni a király visszahozásában? (Sámuel II. könyve 19, 12)
Júda férfiai mind összefogtak, egy szívvel, és ezt üzenték a királynak: "Térj vissza, te és szolgáid!" (Sámuel II. könyve 19, 15)
s így szólt a királyhoz: "Ne tartson uram gonosznak, ne gondoljon arra a gonoszságra, amelyet szolgád elkövetett azon a napon, amelyen uram és királyom elhagyta Jeruzsálemet. Ne vegye szívére a király a dolgot. (Sámuel II. könyve 19, 20)
Barzilláj nagyon idõs ember volt, nyolcvanesztendõs. Ellátta a királyt élelemmel, amíg Machanajimban tartózkodott, mivel jómódú ember volt. (Sámuel II. könyve 19, 33)
Engedd meg szolgádnak, hadd térjen vissza, hogy városomban, atyám és anyám sírja közelében halhassak meg. Hanem szolgád, Kimhan szívesen elmenne urammal és királyommal, neki megteheted, amit jónak látsz." (Sámuel II. könyve 19, 38)
Erre a király azt mondta: "Velem jön Kimhan, s megteszem neki, amit te jónak látsz. S ha valaha lesz valami kívánságod, mindig megteszem neked." (Sámuel II. könyve 19, 39)
