1. A vámosok és a bûnösök mind jöttek, hogy hallgassák.

2. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. "Ez bûnösökkel áll szóba, sõt eszik is velük" - mondták.

3. Erre mondott nekik egy példabeszédet:

4. "Ha közületek valakinek van száz juha, és egy elvész belõlük, nem hagyja-e ott a pusztában a kilencvenkilencet, hogy keresse az egy elveszettet, amíg meg nem találja?

5. Ha megtalálja, örömében vállára veszi,

6. hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait: Örüljetek ti is - mondja -, mert megtaláltam elveszett bárányomat!

7. Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyek országában egy megtérõ bûnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége rá, hogy megtérjen.

8. Vagy ha egy asszonynak van tíz drachmája, és egyet elveszít, nem gyújt-e világot, nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja?

9. És ha megtalálja, összehívja barátnõit meg a szomszédasszonyokat: Örüljetek ti is - mondja -, mert megtaláltam elveszett drachmámat! -

10. Mondom nektek, az Isten angyalai is éppígy örülnek majd egy megtérõ bûnösnek."

11. Majd így folytatta: "Egy embernek volt két fia.

12. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Apám, add ki nekem az örökség rám esõ részét! Erre szétosztotta köztük vagyonát.

13. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét és elment egy távoli országba. Ott léha életet élve eltékozolta vagyonát.

14. Amikor már mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s nélkülözni kezdett.

15. Erre elment és elszegõdött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára a sertéseket õrizni.

16. Örült volna, ha éhségét azzal az eledellel csillapíthatta volna, amit a sertések ettek, de még abból sem adtak neki.

17. Ekkor magába szállt: Apám házában a sok napszámos bõvelkedik kenyérben - mondta -, én meg éhen halok itt.

18. Útra kelek, hazamegyek apámhoz és megvallom: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened.

19. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be.

20. Csakugyan útra kelt és visszatért apjához. Apja már messzirõl meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta.

21. Erre a fiú megszólalt: Apám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz.

22. Az apa odaszólt a szolgáknak: Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá. Az ujjára húzzatok gyûrût, és a lábára sarut.

23. Vezessétek elõ a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk,

24. hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek.

25. Az idõsebbik fiú kint volt a mezõn. Amikor hazatérõben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot.

26. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt.

27. Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben elõkerült - felelte.

28. Erre õ megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött és kérlelte.

29. De õ szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy egyet mulathassak a barátaimmal.

30. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki vagyonodat rossz nõkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. -

31. Az mondta neki: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied.

32. S illett vigadnunk és örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült."



Livros sugeridos


“Quanto mais se caminha na vida espiritual, mais se sente a paz que se apossa de nós.” São Padre Pio de Pietrelcina

Newsletter

Receba as novidades, artigos e noticias deste portal.