Encontrados 10 resultados para: szoba

  • aztán kimászott az ablakon, s az oszlopcsarnokon át távozott. A fenti szoba ajtóit bezárta maga mögött, s ráhúzta a reteszt. (Bírák könyve 3, 23)

  • Amikor elment, a szolgák visszatértek és látták a fenti szoba ajtói be vannak reteszelve. Így vélekedtek: "Bizonyára betakarta lábát a hûsülõszoba sarkában." (Bírák könyve 3, 24)

  • Csak vártak és nem tudták, mit gondoljanak, mert nem nyitotta ki a fenti szoba ajtait. Erre fogták a kulcsot és kinyitották, s ott találták urukat a földön fekve, holtan. (Bírák könyve 3, 25)

  • Dávid eléjük ment, szóba állt velük, és ezt mondta: "Ha békés szándékkal jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, akkor szívesen szövetkezem veletek. De ha azért jöttök, hogy eláruljatok ellenségeimnek, jóllehet semmi gazság nem tapad a kezemhez, akkor atyáink Istene lássa és torolja meg." (Krónikák I. könyve 12, 18)

  • Odamentem az ott állók közül az egyikhez, és megbízható felvilágosítást kértem tõle mindezek felõl. Szóba állt velem, és megmagyarázta nekem a dolgok értelmét: (Dániel könyve 7, 16)

  • Így viselkedtek Izrael leányaival, s félelembõl szóba is álltak veletek, Júda leánya azonban nem engedett gonoszságotoknak. (Dániel könyve 13, 57)

  • Alighogy kinyitották az ajtót, a király az asztalra pillantott és felkiáltott: "Nagy vagy, ó Bél, nálad szóba se jöhet semmiféle csalás!" (Dániel könyve 14, 18)

  • A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. "Ez bûnösökkel áll szóba, sõt eszik is velük" - mondták. (Lukács evangéliuma 15, 2)

  • De akadt köztük ciprusi és kirenei férfi is, s ezek Antióchiába eljutva a görögökkel is szóba álltak: hirdették nekik az Úr Jézust. (Apostolok Cselekedetei 11, 20)

  • Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sõt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelõl nem fogadja be a testvéreket, másfelõl azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az egyházból. (Szent János III. levele 1, 10)


“Há alegrias tão sublimes e dores tão profundas que não se consegue exprimir com palavras. O silêncio é o último recurso da alma, quando ela está inefavelmente feliz ou extremamente oprimida!” São Padre Pio de Pietrelcina