Encontrados 25 resultados para: Sault
Amikor Sámuel észrevette Sault, az Úr nyomban tudtára adta: "Ez az az ember, akirõl beszéltem neked. Õ uralkodjék népem fölött." (Sámuel I. könyve 9, 17)
Sámuel magával vitte Sault és szolgáját, a csarnokba vezette õket, és megtisztelõ helyet jelölt ki nekik a vendégek közt, akik közül már vagy harmincan ott voltak. (Sámuel I. könyve 9, 22)
Sault nagybátyja megkérte: "Beszéld el, mit mondott nektek Sámuel." (Sámuel I. könyve 10, 15)
Így hát az egész nép Gilgalba vonult, s ott Gilgalban, az Úr színe elõtt megtették Sault királynak. S a közösség áldozatát is bemutatták ott, az Úr elõtt, és Saul is, Izrael férfiai is nagy áldomást csaptak. (Sámuel I. könyve 11, 15)
Hét napig várt, addig az idõpontig, amelyet Sámuel meghatározott. De Sámuel nem érkezett meg Gilgalba, s népe magára hagyta Sault, szétszéledt. (Sámuel I. könyve 13, 8)
"Bánom, hogy Sault királlyá tettem, mert elfordult tõlem és nem teljesítette parancsaimat." Ez nagyon fájt Sámuelnek, úgyhogy egész éjszaka könyörgött az Úrhoz. (Sámuel I. könyve 15, 11)
Másnap Sámuel kora reggel fölkelt, hogy fölkeresse Sault. De közölték Sámuellel: "Saul fölment a Kármelre, gyõzelmi emléket állított ott, aztán visszatért, s lement Gilgalba." (Sámuel I. könyve 15, 12)
Sámuel megfordult és követte Sault. És Saul imádta az Urat. (Sámuel I. könyve 15, 31)
Sámuel halála napjáig nem látta viszont Sault. De Sámuel szánta Sault, amiért az Úr megbánta, hogy Izrael királyává tette. (Sámuel I. könyve 15, 35)
Az Úr lelke elhagyta Sault, s egy gonosz lélek zaklatta, az Úr küldte. (Sámuel I. könyve 16, 14)
De Sault hatalmába kerítette az Úrnak egy rossz szelleme; amikor a házában ült, lándzsát tartva a kezében, Dávid meg pengette a hárfát, (Sámuel I. könyve 19, 9)
Így Dávid és Abisáj éjszaka megközelítették a csapatot. Sault alva találták a táborban - a lándzsája a fejénél a földbe szúrva. Abner és a csapat körülötte aludt. (Sámuel I. könyve 26, 7)
