Lukács evangéliuma, 6
40. Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere.
40. Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere.
A Szent Lukács 6 Jézus tanításainak és cselekedeteinek sorozatát mutatja be, beleértve a tizenkét apostol megválasztását, az atrofált kezű ember gyógyulását és a beatitudák kihirdetését. A fejezetben szereplő néhány téma közé tartozik a törvény, az irgalom, az igazságosság, az alázat és az ima. Az alábbiakban öt vers található az ezekhez a témákhoz:
Példabeszédek 21:3: "Az igazságszolgáltatás és a törvény gyakorlása inkább elfogadható az Úr számára, mint áldozatok felajánlása." Ez a vers kiemeli az igazságosság fontosságát a vallási rituálékkal kapcsolatban, ami azt mutatja, hogy az Isten inkább a konkrét cselekedeteket értékeli, mint az üres ajánlatokat.
Jakab 2:13: "Mert az ítélet kegyelme nélkül, aki még nem használta az irgalmat. Mercy diadalmaskodik az ítélet felett." Ez a vers kiemeli a kegyelem fontosságát a másokkal való kapcsolatainkban, és megmutatja, hogy ez alapvető fontosságú a keresztény élet szempontjából.
Ézsaiás 1:17: "Megtanulja, hogyan kell tenni a jót, az igazságszolgáltatást keresni, az elnyomással végezni. Harcolj az árva jogaiért, megvédjék az özvegy okát." Ez a vers hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a társadalom gyenge és legsebezhetőbb javát szolgálja, az igazságosságot és az egyenlőséget keresve.
Fülöp -szigetek 2:3: "Ne tegyen semmit önző ambícióval vagy hiúsággal, de alázatosan másoknak tekintik magukat." Ez a vers kiemeli az alázat és az önzőség lemondásának fontosságát másokkal való kapcsolatainkban.
1 Thesszaloniak 5:16-18: "Mindig légy boldog. Imádkozz, szünet nélkül. Minden körülmények között köszönetet mond, mert ez Isten akarata az Ön számára, Jézus Krisztusban." Ez a vers kiemeli az ima és a hála fontosságát keresztény életünkben, megmutatva, hogy minden körülmények között mindig meg kell keresnünk Istenhez való megközelítést.
“O amor sem temor torna-se presunção.” São Padre Pio de Pietrelcina
