1. Vesszõ kél majd Izáj törzsökébõl, hajtás sarjad gyökerébõl.

2. Az Úr lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és az értelem lelke; a tanács és az erõsség lelke; a tudás és az Úr félelmének lelke,

3. s az Úr félelmében telik öröme. Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát, s nem aszerint ítélkezik, amit a fül hall,

4. hanem igazságot szolgáltat az alacsony sorúaknak, és méltányos ítéletet hoz a föld szegényeinek. Szája vesszejével megveri az erõszakost, s ajka leheletével megöli a gonoszt.

5. Az igazságosság lesz derekán az öv, s a hûség csípõjén a kötõ.

6. Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kis gyerek is elterelgetheti õket.

7. Barátságban él a tehén a medvével, a kicsinyeik is együtt pihennek; és szalmát eszik az oroszlán, akárcsak az ökör.

8. A csecsemõ nyugodtan játszhadozhat a viperafészeknél, s az áspiskígyó üregébe is bedughatja a kezét az anyatejtõl elválasztott kisgyerek.

9. Sehol nem ártanak, s nem pusztítanak az én szent hegyemen. Mert a föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert.

10. Azon a napon az Izáj gyökerébõl támadt sarj zászlóként áll majd a népek elõtt. Keresni fogják a pogány nemzetek, és dicsõséges lesz a nyugvóhelye.

11. Azon a napon az Úr újra kinyújtja kezét, hogy birtokba vegye népe maradékát, amely megmaradt Asszíriából és Egyiptomból, Patroszból, Kusból és Elámból, Sineárból, Hamátból és a tenger szigeteirõl.

12. Fölemeli zászlaját a nemzetek elõtt, és összegyûjti Izrael menekültjeit, a föld négy szélérõl összeszedi, akik Júdából szétszóródtak.

13. Akkor megszûnik majd Efraim féltékenysége, és Júda ellenségei kipusztulnak. Efraim nem lesz többé féltékeny Júdára, Júda meg nem támad többé Efraimra.

14. Nyugat felé rátörnek a filiszteusok határaira, és közösen kifosztják kelet fiait. Kiterjesztik hatalmukat Edomra és Moábra, s alattvalóikká teszik Ammon fiait.

15. Az Úr kiszárítja az egyiptomi tenger öblét, leheletének hevével. Heves széllel fölemeli kezét a Folyam fölé és hét patakra választja szét, hogy saruban kelhessenek át rajta.

16. Úgy nyílik majd út népe maradékának, amely megmaradt az asszírok fogságából, amint út nyílt egykor Izraelnek, amikor feljött Egyiptom földjérõl.





“Como é belo esperar!” São Padre Pio de Pietrelcina