Sofonias, 2

1. Curvai-vos, curvai-vos, gente sem pudor,

1. Szállj magadba, térj magadba, ó, szeretetre méltatlan nemzet!

2. antes que nasça a sentença e o dia passe como a palha; antes que caia sobre vós o ardor da ira do Senhor; antes que caia sobre vós o dia da indignação do Senhor!*

2. Mielõtt elûznének benneteket, s eltûnnétek, mint a pelyva; mielõtt rátok zúdulna az Úr izzó haragja, [mielõtt elérkezne hozzátok az Úr haragjának napja]:

3. Buscai o Senhor, vós todos, humildes da terra, que observais a sua Lei; buscai a justiça e a humildade: talvez assim estareis ao abrigo no dia da cólera do Senhor.

3. keressétek az Urat ti, szegényei a földnek, akik teljesítitek parancsait. Keressétek az igazságot, keressétek az alázatot, talán menedéket találtok az Úr haragjának napján.

4. Com efeito, Gaza se tornará um deserto, e Ascalon uma solidão. Os habitantes de Azoto serão expulsos em pleno meio-dia, e os de Acaron serão exterminados.

4. Gáza bizony lakatlanná válik, Askelon meg pusztasággá. Asdodot fényes nappal ûzik el, Ekront pedig tövestül kitépik.

5. Ai dos habitantes da costa do mar! Ai do povo dos cretenses! A palavra do Senhor foi pronunciada contra vós, Canaã, terra dos filisteus: “Irei te destruir de tal forma que ninguém te habitará mais”.*

5. Jaj a tengerpart lakóinak, és a krétaiak nemzetségének! Ezt mondja az Úr nektek: "Megalázlak, filiszteusok földje, lerombollak, kiirtom lakóidat.

6. A região do mar servirá de pasto para os pastores e de aprisco para os rebanhos.

6. Legelõ lesz belõled, tengerpart, pásztorok mezeje, és juhok akla.

7. Esta casa pertencerá ao resto da casa de Judá; eles apascentarão ali os seus rebanhos. À noite, descansarão nas casas de Ascalon, porque o Senhor, seu Deus, os visitará e os restabelecerá.

7. Osztályrészül jutsz majd annak, aki megmarad Júda házából. Kihajtanak oda legeltetni, este pedig lepihennek Askelon házai között, mert az Úr, az õ Istenük meglátogatja õket, és jóra fordítja sorsukat."

8. Ouvi os insultos de Moab e os ultrajes dos amonitas, que saciaram o meu povo de injúrias, e tomaram uma atitude insolente contra a sua terra.

8. Hallottam, amint Moáb gyalázkodott, és Ammon fiai káromkodtak: gyalázták népemet, és kérkedtek határaikkal.

9. Por isso, juro por minha vida – oráculo do Senhor dos exércitos, o Deus de Israel –, Moab será como Sodoma, e os amonitas como Gomorra: um campo de urtigas, uma região de sal, um deserto eterno. Os sobreviventes do meu povo os saquearão, os que restarem da minha gente serão seus herdeiros.

9. Ezért - amint igaz, hogy élek! - mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Moáb olyan lesz, mind Szodoma, Ammon fiai pedig, mint Gomorra: a bogáncs birodalmává, sóhalmazzá, pusztasággá mindörökre. Népem maradéka kifosztja õket, aki fennmarad a népbõl, tulajdonul kapja.

10. Tal será o preço do seu orgulho, por terem alardeado grandeza e insolência com o povo do Senhor dos exércitos.

10. Kevélységükért ezt kapják majd, mivel gyalázkodtak és hatalmaskodtak a Seregek Urának népe fölött.

11. O Senhor lhes será um objeto de terror, porque aniquilará todos os deuses da terra, e virão prostrar-se diante dele – cada um na sua terra – todos os habitantes das ilhas das nações.*

11. Rettenetes lesz az Úr hozzájuk. Amikor majd kipusztítja a föld minden istenét, leborulnak elõtte, mindenki a maga hazájában, a népek minden szigete.

12. Também vós, ó etíopes, sereis traspassados com minha espada!

12. És ti is, etiópok: átjárja õket a kardom.

13. Estenderá também a sua mão contra o Norte, destruirá a Assíria, e reduzirá Nínive a um deserto árido como a estepe.

13. Kinyújtja kezét észak ellen, romba dönti Asszíriát; Ninivét pusztasággá teszi, kiaszott sivataggá.

14. Rebanhos virão descansar ali, e animais dos vales; nos seus capitéis virão alojar-se o pelicano e o ouriço. Um murmúrio se ouvirá nas janelas, haverá desolação nos seus limiares, porque foi posto a descoberto o madeiramento de cedro.*

14. Nyáj tanyázik benne, mindenféle állat a völgybõl; a pelikán és a sündisznó is szobrai között éjszakázik. Az ablakban bagoly huhog, és a holló a küszöbön, mert cédrus(burkolat)át levették.

15. Ei-la, a cidade alegre e cheia de confiança em si mesma, que dizia em seu coração: “Eu, e só eu!”. Como se tornou ela um deserto, um covil de feras? Todo o que passar por ela assobiará e agitará a mão.

15. Ez volna a virágzó város, amely biztonságot élvezett? Amely így szólt szívében: "Csak én! Rajtam kívül nincsen más!" Lám, romhalmazzá vált, vadak tanyájává. Aki csak arra jár, fütyül és a kezét rázza.