Miquéias, 7

1. Ai de mim! Porque sou como quem restolha frutos no verão, como quem respiga depois da vindima: não há sequer um cacho para comer, nenhum desses figos temporões de que tanto gostaria!

1. Jaj nekem! Úgy jártam, mint aki kalászt megy szedegetni aratás után, mint aki böngészni akar szüret után: sehol egy fürt, hogy egyem, sehol egy korai füge, hiába vágyom rá.

2. Desapareceram os homens piedosos da terra, não há quem seja íntegro entre os homens. Todos andam à espreita para derramar sangue, cada um arma laços ao seu irmão.

2. A hûségesek eltûnnek az országból, nincsen igaz az emberek között. Mindegyikük vérontásra készül, tõrbe csalják testvéreiket.

3. Suas mãos estão prontas para o mal: o príncipe exige um presente, o juiz cobra as suas sentenças, o grande manifesta abertamente suas cobiças, todos tramam suas intrigas.

3. Kezük ügyes tenni a rosszat, a fõember követelõzik, a bíró ajándék fejében osztja az igazságot, a vezetõ kénye-kedve szerint beszél.

4. O melhor dentre eles é como um silvedo, o mais íntegro, como uma sebe de espinhos. No dia anunciado por teus vigias, vem o castigo: eles serão completamente destruídos.

4. ... köztük a legjobb is olyan, mint a tövis, a legigazabb, mint a szúrós sövény. Ma északról megérkezett próbatételük, bekövetkezik megszégyenülésük.

5. Não confies em colega, não contes com amigos, nem mesmo com quem dorme contigo. Guarda-te de abrir a boca!

5. Ne bízzatok társatokban, ne reménykedjetek barátotokban! Ne nyisd meg a szádat az elõtt sem, aki a kebleden pihen!

6. Porque o filho trata seu pai de louco, a filha levanta-se contra sua mãe, a nora contra sua sogra; e os inimigos são os da própria casa.

6. Mert a fiú szidalmazza az apját, a lány anyja ellen támad, az új asszony meg anyósa ellen, ellensége az embernek saját háza népe.

7. Eu, porém, volto meus olhos para o Senhor, ponho minha esperança no Deus de minha salvação; meu Deus me ouvirá.

7. De én az Úrra emelem tekintetem, az Istenben bízom, aki megment, az én Istenem meghallgat engem.

8. Não te alegres a meu respeito, inimiga minha; se estou caída, eu me levantarei; se estou sentada nas trevas, o Senhor será minha luz.

8. Ellenségem, ne örülj! Igaz, elestem, de fölkelek, sötétségben éltem, de az Úr a világosságom.

9. Suportarei a cólera do Senhor, porque tenho pecado contra ele, até que ele tome em suas mãos a minha causa e deponha em meu favor; até que me conduza para a luz e que eu contemple a sua justiça.*

9. Az Úr haragját el kell viselnem - hisz vétkeztem ellene - mindaddig, míg ítéletet nem hoz ügyemben, és igazságot nem szolgáltat nekem. Elvezet a világosságra és megláthatom igaz tetteit.

10. Minha inimiga verá isso e ficará coberta de vergonha, ela que me dizia: “Onde está o Senhor, teu Deus?”. Meus olhos a contemplarão, quando for pisada aos pés como a lama das ruas.*

10. Ha látja ellenségem, elborítja a szégyen, azt, aki így szólt hozzám: "Ugyan hol az Úr, a te Istened?" Szemem örömmel látja majd amikor eltiporják, mint az utca sarát.

11. Aproxima-se o dia em que se reconstruirão os teus muros, aquele dia em que se ampliarão tuas fronteiras.

11. Elérkezik a nap, amikor fölépítik sáncaidat, a nap, amikor kiterjesztik határaidat,

12. Nesse dia virão a ti da Assíria e das cidades do Egito, desde o Egito até o rio, de um mar a outro, de uma montanha a outra.*

12. a nap, amikor mindenki hozzád siet Asszíriától Egyiptomig, Tirusztól a Folyóig, az egyik tengertõl a másikig, egyik hegytõl a másikig.

13. A terra se tornará um deserto, por causa de seus habitantes: tal será o fruto de suas obras.

13. A föld pusztasággá lesz lakói miatt, tetteik gyümölcse miatt.

14. Conduzi com o cajado o vosso povo, o rebanho de vossa herança que se encontra espalhado pelas brenhas, para o meio de vergéis; que ele paste como outrora em Basã e em Galaad.*

14. Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, amely egyedül él az erdõben, egy gyümölcsöskertnek a közepén. Bárcsak legelhetne a Básánon és Gileádban, mint hajdanában!

15. Como nos dias em que saístes do Egito, fazei-nos ver prodígios.

15. Mint azokban a napokban, amikor kivonultál Egyiptomból: mutass nekünk csodajeleket!

16. As nações os verão e sentirão vergonha de sua própria bravura; porão a mão na boca e seus ouvidos ficarão surdos;

16. Látni fogják a népek, és megszégyenülnek minden hatalmuk ellenére; a kezüket a szájukra teszik, a fülük pedig megsüketül.

17. lamberão o pó como as serpentes, como os répteis da terra. Tremendo, sairão de seus retiros, e virão amedrontadas para o Senhor, nosso Deus; e elas vos temerão.

17. Homokot esznek, mint a kígyó, mint a földön csúszó állatok. Búvóhelyükrõl remegve jönnek elõ, félnek és rettegnek színed elõtt.

18. Qual é o Deus que, como vós, apaga a iniquidade e perdoa o pecado do resto de seu povo, que não se ira para sempre porque prefere a misericórdia?

18. Melyik isten olyan, mint te, aki elveszed a gonoszságot, és megbocsátod a vétkeket? Aki nem haragszol mindörökre, hanem kedved leled az irgalomban?

19. Uma vez mais, tende piedade de nós! Esquecei as nossas faltas e jogai nossos pecados nas profundezas do mar!

19. Irgalmazz nekünk még ez egyszer, tipord össze vétkeinket, vesd a tenger mélyére minden bûnünket!

20. Mostrai a vossa fidelidade para com Jacó, e vossa piedade para com Abraão, como jurastes a nossos pais desde os tempos antigos!

20. Tanúsíts hûséget Jákob iránt, irgalmat Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak õsidõktõl fogva.